AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG PROGRAMJA
(Elfogadta a VII. Kongresszus 2000. november 25-én)

Előszó

A Magyar Szocialista Párt távlati programja közös munka eredménye. A Szerkesztőbizottság, valamint az egyes fejezetek és részek szerzői csak a "jéghegy csúcsát" képezik. A közreműködőként megnevezettek többszöröse vett részt a munkában írásbeli javaslataival, a több száz vitán elhangzott hozzászólásaival. A cél az volt, hogy a sokszínű és a szabad gondolkodás elvét következetesen valló Magyar Szocialista Pártban megtaláljuk a jövőre vonatkozó elképzeléseinknek, céljainknak azt a "közös nevezőjét", amelyben valamennyien egyetértünk. Stratégiánk mintegy másfél évtizedre tekint előre. Abból indul ki, ami a nemzetközi és a magyar gazdasági, társadalmi előrejelzések szerint ez alatt az idő alatt nagy valószínűséggel várható. Erre építettük teendőinket. Azokat a céljainkat kívántuk megfogalmazni, amelyek az esetleges, előre nem látható megrázkódtatások esetén is változatlanok maradnak, bár nyilván akkor majd újra kell gondolni az elérésükhöz vezető utat. Az esélyegyenlőség programja a jövővel foglalkozik. Az ebben foglaltak a párt rövid és középtávú törekvéseinek meghatározásában, egész tevékenységében mintegy vezérfonalként, iránytűként szolgálnak. A program tehát elsősorban a párt tagsága, a párt napi és középtávú céljait meghatározó politikusok, szakértők, a velünk együttműködő és az irántunk érdeklődő szakemberek számára készült. A társadalom megszólítása a választási program feladata lesz. Ebben távlati törekvéseinkből kiindulva rövid, közérthető formában fogalmazzuk majd meg az emberek mindennapi gondjaira adott válaszainkat, győzelmünk, kormányra kerülésünk esetén megvalósítható céljainkat. Választási célkitűzéseink valóra váltását pedig a tudományos és szakmai műhelyek bevonásával készülő, konkrét intézkedési és törvénykezési tervezeteket is tartalmazó kormányzati program fogja megalapozni. A választási és kormányprogram kidolgozását a november végi kongresszust követően haladéktalanul meg kell kezdenünk. A távlati stratégia birtokában minden korábbinál nagyobb esélyünk van arra, hogy ezek a programok tartalmukban és legfőbb céljaikban egységesek és következetesek legyenek.

Budapest, 2000. november 7.

MILYEN MAGYARORSZÁGOT AKARUNK?

A NEMZET

1. A XXI. századi magyar nemzettudat
2. A globalizáció és a nemzet
3. Az integráció és a nemzet
4. A nemzeti és etnikai kisebbségek
5. A határon túli magyar nemzeti közösségek

A TÁRSADALOM

I. A TUDÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMA

1. Esélyteremtő, magas színvonalú oktatást
2. Tudomány, innováció az információs társadalomban
3. Kultúra, művészet és társadalom
4. Az információ világa
5. A tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága

II. A JÓLÉT ÉS A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG TÁRSADALMA

1. Teljes körű foglalkoztatást
2. Európai szintű béreket
3. Biztonságot a munkavállalóknak, a foglalkoztatottaknak
4. Rendezett munkaügyi kapcsolatokat
5. Szociális igazságot és társadalmi biztonságot
6. Biztonságot az idős embereknek

III. AZ EGÉSZSÉG TÁRSADALMA

1. Egészséges embereket
2. Edzett, sportoló embereket

IV. A VIDÉK TÁRSADALMA

1. Fejlődő vidéket
2. Versenyképes mező- és élelmiszergazdaságot

V. A KÖRNYEZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLŐ TÁRSADALOM

1. A mi környezetünk - a mi felelősségünk
2. Úton a fenntartható fejlődés felé

VI. AZ EGYENLŐ ESÉLYEK TÁRSADALMA

1. Esélyt a nőknek
2. Esélyt a fiataloknak
3. Esélyt a roma közösség társadalmi felemelkedésére

VII. A SZABAD, DEMOKRATIKUS, ÖNSZERVEZŐ TÁRSADALOM

1. Konszenzusos demokráciát
2. Aktív, esélyteremtő államot
3. Független és erős önkormányzatokat
4. Erős civil társadalmat
5. Vallás és lelkiismereti szabadságot
6. A szabadság biztonságát

MAGYARORSZÁG HELYE A VILÁGBAN

A GAZDASÁG

1. A világgazdasági környezet
2. Modernizációs feladatok
3. A magyar gazdaság fejlődése

SZOCIALISTÁK A XXI. SZÁZAD ELEJÉN

Az országos elnökség és a szerkesztőbizottság nevében:

Kovács László Vitányi Iván

Szerkesztette: Vitányi Iván

Szerkesztőbizottság: Vitányi Iván (elnök), Barabás János, Burány Sándor, Földes György, Horn Miklós, Hiller István, Jánosi György, Kiss Péter, Kósáné Kovács Magda, Kovács László, Krausz Tamás, Nagy Sándor, Ripp Zoltán, Simon Gábor, Vadász János, Vastagh Pál, Zalai Mária

Az anyag elkészítésében közreműködött:

Agárdi Péter Kósáné Kovács Magda
Ajkay Zoltán Kovács László
Akar László Kökény Mihály
Andor László Laki László
Arató Gergely Lamperth Mónika
Baja Ferenc Lendvai Ildikó
Barabás János Lévai Katalin
Baráth Etele Lippényi Tivadar
Bazsa György Loránd Ferenc
Berényi Sándor Márkus Imre
Bersényi Iván Márta Ferenc
Bíró Endre Mihály Ottó
Bőhm Antal Mocsári József
Burány Sándor Molnár Gyula
Csáki György Nacsa János
Csizmár Gábor Nagy Frigyes
Danielisz Béla Nagy Sándor
Deák Péter Orosz Sándor
Fehér Árpád Orsós Éva
Földes György Orsós István
G. Márkus György P. Szűcs Julianna
Gál Zoltán Patkós András
Galló Béla Rakusz Lajos
Garzó Lilla Ripp Zoltán
Gerő Gábor Sarkadi Nagy Barna
Göndör István Simon Gábor
Gulyás Mihály Szabó Imre
Gurmai Zita Szekeres Imre
Hajdú Tibor Szigeti Péter
Harsányi László Szili Katalin
Havas Péter Szöllősi Istvánné
Héthy Lajos Tabajdi Csaba
Hidy Péter Tétényi Pál
Hiller István Tibor Tamás
Horn György Tóbiás József
Horn Miklós Udvardi Iván
Jánosi György Vágány Melinda
Kecsmár Ilona Vastagh Pál
Kis Dezső Vadász János
Kiss Gábor Vértes András
Kiss Péter Vitányi Iván
Knausz Imre Wéber Attila
Krausz Tamás Zágoni Miklós
Kósa Ferenc Zalai Mária