A NEMZET Számunkra, magyar szocialisták számára a XXI. század első évtizedeiben, a globalizáció és az integráció korszakában is meghatározó szerepe van a nemzetnek. A nemzet az az emberi közösség, amely az egyes ember számára azonosulási keretet biztosít, értelmi és érzelmi kötődést jelent, megvalósítja értékek, hagyományok, érdekek és célok egységét. A nemzet egyének szabad önazonosság-vállalására épülő sorsközösség, s egyúttal erkölcsi kötelezettség. Azt valljuk, hogy a magyar nemzet egyszerre politikai és kulturális közösség, határainkon belül és határainkon kívül. A nemzet Magyarország területén élő része a magyar állampolgárok közössége. A magyar állampolgárok közösségének természetes egyenrangú és egyenjogú tagjai a Magyarországon élő kisebbségekhez tartozók. Belső integrációjuk és sajátos önazonosságuk, kettős identitásuk megőrzése és fejlesztése egyaránt nemzeti ügy. A magyar nemzet természetes részei mindazok, akik magyarnak vallják magukat, ám a történelem a határainkon kívülre szakította őket. A magyar állampolgárok közössége, a magyar állam különleges felelősséggel bír a határainkon túl élő magyarok iránt, s a Magyar Szocialista Párt osztozik ebben a politikai, gazdasági és kulturális felelősségben, vállalja az ebből fakadó kötelezettségeket. Az MSZP nem állítja szembe mesterségesen a nemzeti múlt és jövő kérdéseit, mert azt vallja, hogy nincsen jövő múlt nélkül. Vállalja a magyar történelmet, s büszkén vállalja a magyarság kiemelkedő teljesítményeit, a szabadságért és egy igazságosabb jövőért gyakran életüket áldozó elődeink eszméit, örökségét. A XX. században a magyar nemzet önazonosságát legnagyobb mértékben az I. Világháborút lezáró igazságtalan békekötés befolyásolta. Trianon feldolgozatlan és eleven sérülés maradt az emberek lelkében. Az MSZP felfogása szerint ugyanakkor a revansvágy és a revizionizmus a nemzet egésze számára csak károkat és újabb tragédiákat okozhat, ezért minden formájában elutasítja azt. A szocialisták elkötelezett hívei és aktív résztvevői annak a politikának, amely az európai integráció keretében a határokat ellényegteleníti, gazdasági és kulturális, majd távlatokban politikai értelemben is jelképessé teszi. 1. A XXI. századi magyar nemzettudat Mi , szocialisták azt valljuk, hogy a XXI. századi új magyar nemzettudat: Legfőbb mércéje a nemzeti teljesítmény. Mindent annak alapján ítél meg, hogy elősegíti-e az ország helytállását a világban, növeli-e nemzetközi versenyképességét, a magyar nép felemelkedését, valamennyi állampolgára boldogulását, szabadságát, emberi jogainak és esélyeinek egyenlőségét, a társadalmi és nemzeti szolidaritás erősítését, az egyetemes és a magyar kultúra megismerését, elsajátítását, egyesítését, a nemzeti kultúra fejlesztését. Nemcsak óvja és tiszteli tradícióit, de képes alkalmazkodni az újhoz is. Arra alapoz, hogy a világra való nyitottság évszázados tapasztalatok alapján a tényleges fejlődést eredményezi régiónk, benne Magyarország számára. Emberiségben, Európában, magyarságban gondolkodik és cselekszik. Azt vallja, hogy minél inkább sajátunkká tesszük a világ élenjáró értékeit, annál inkább gazdagítjuk magyarságunkat. Ezzel párhuzamosan a nagyvilágot sajátos nemzeti értékeinkkel, tudományos, kulturális teljesítményünkkel gazdagíthatjuk. Az új magyar nemzettudat nyitott, táguló dimenziójú, szövetségben gondolkodó és regionális identitásra is törekvő, amelyet nem kínoz többé a magára hagyatottság, az "egyedül vagyunk" évszázados érzése. Az egész magyarság összefogására, az itthoni és a határon túli magyarság szellemi, kulturális egybetartozására épül. Alapvető jellemvonása a tolerancia. A magyar nemzettel egyenrangúnak tart minden más nemzetet, s ezek együttműködését és kölcsönös tiszteletét tekinti egyik legfőbb céljának. Olyan társadalmi közhangulat kialakítására törekszik, amely elutasítja a kirekesztés, a rasszizmus minden formáját. Támogatja a Magyarországon élő nemzeti, etnikai, vallási kisebbségeket és védelmezi a másság szabadságát. Erősíti a honi táji-földrajzi-természeti környezet megóvása és fejlesztése iránti érzékenységet, s a környezetvédelem ügyét hazafisága szerves részének tekinti. Jövőorientált és szolidáris. Saját képességeire, értékeire épít, nem pedig szembenállásra, ellenségképre. Nagy jelentőséget tulajdonít - határainkon kívül és határainkon belül - a magyar anyanyelv ápolásának, amely egyediségéből adódóan fontos összetartó és megtartó ereje a magyarságnak. A jövő Magyarországa az önmagukban bízó, önbecsülő, optimista szemléletű embereké, akik igyekeznek történelmileg örökölt pesszimizmusukat levetni. Önnön felelősségérzetüket átérzik, saját magukat vállalják, képességeiket felismerik és azokat érvényesíteni is akarják. Értéknek tekintik az egészséges nemzeti önbizalmat, az alkotókészséget, a kulturális sokszínűséget és a befogadókészséget. A jövőre összpontosítanak, de a történelmet sem feledik, hiszen történeti tudat nélkül nincs nemzet. A XXI. századi magyar nemzetfelfogás a társadalom döntő többségének szempontjait magába foglaló társadalmi és az emberi szolidaritás erősítésére, a szociális kohézióra épít. A nemzeti és a szociális szolidaritás szoros és szerves összekapcsolására, a társadalmi összefogás erősítésére törekszik. 2. A globalizáció és a nemzet Az MSZP szerint a globalizáció olyan világméretű történelmi folyamat, amely országunk számára adottság. A globalizáció a világgazdaságra és az egyes országokra kettős hatást gyakorol. A globalizáció lehetővé teszi az anyagi gazdagság, az információ és kultúra minden eddigit meghaladó felhalmozását. Ugyanakkor a gazdasági és katonai hatalom központosítása, az uniformizálás olyan veszélyekkel jár, amely még jobban kettéoszthatja a világot, és csorbíthatja a szabadság és demokrácia eszményeit. A szociáldemokrácia kettősnek ítéli ezt a folyamatot, ezért nem egyetlen igennel vagy nemmel válaszol rá, hanem úgy, ahogy a tények megkövetelik: támogatni kívánja a pozitív tendenciákat és védekezik a negatív vonások ellen. A Magyar Szocialista Párt a globalizációt a modern szociáldemokráciára jellemző kritikával kezeli. Azt vallja, hogy a globalizáció Magyarország számára jelentős kihívás, s egyben komoly esély is. A globalizáció lényegesen módosítja a nemzetállam szerepét, mozgásterét, ám történelmi tévedés a nemzet szerepének alábecsülése, hiszen a nemzet egészében gondolkodó és a civil társadalommal együttműködő állam képes a globalizáció előnyeit az egyes ember és a társadalom egésze számára kiaknázni. Míg a nemzetgazdaság védelmének korábbi, klasszikus módszerei idejétmúlttá válnak, nem kérdőjeleződnek meg az állam más jellegű, szolgáltató, védelmi funkciói. Épp a modern szociáldemokrácia az a politikai irányzat, amely az állam számára új, központi feladatokat fogalmaz meg a globalizáció kihívásaira és új, önálló nemzeti stratégiák kidolgozásával és koordinálásával válaszol. Az MSZP ezt a felfogást vallja magáénak, s politikájával ahhoz teremt Magyarországon megfelelő keretet, hogy a globalizáció hátrányait csökkentse, előnyeit pedig az ország, s a magyar nemzet egésze számára a legnagyobb mértékben kiaknázza. 3. Az integráció és a nemzet Magyarország sorsát hosszútávon meghatározó lépés lesz az Európai Unióba történő felvétel. A globalizáció kihívásaira hazánk csak az integráció keretében, az egységesülő Európába illeszkedve tud hatékony válaszokat adni. Csatlakozásunk lesz a tényleges biztosítéka a gazdasági, politikai, tudományos és kulturális szervezetek, intézmények megerősödésének, eurokonform jellegük kiteljesedésének, az ország gazdasági felzárkózásának, tartós szövetségi beilleszkedésének. Bár az európai integráció során a tagállamok egyre több nemzetállami jogosítványról mondanak le önkéntesen, korántsem szűnik meg a nemzeti érdekérvényesítés, a nemzetben való gondolkodás. A regionalizálódás nyomán tovább nő a térségek sajátos fejlődésének lehetősége, a sokszínűség. Ugyanakkor elengedhetetlen a nemzeti közösségek értékeinek, hagyományainak, az összetartozásnak a megjelenítése és képviselete, a nemzeti jelképrendszer és értékek ápolása, gazdagítása, az állampolgárok otthonosság-érzésének biztosítása. Olyan nemzeti stratégiára van szükség, amely biztosítja, hogy Magyarország és szomszédai eltérő integrációs dinamikája, a modernizáció és a felzárkózás eltérő állapota miatt ne keletkezzenek új törések, újabb elválasztó vonalak sem a magyar-szomszédsági, sem a magyar-magyar kapcsolatokban. A szociáldemokraták szerint magyarság és európaiság elválaszthatatlanul összetartozik, ezért hazánk integrációja az Európai Unióba alapvető nemzeti érdek. 4. Nemzeti és etnikai kisebbségek A szocialisták a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmét és érvényesítését a modern demokrácia fokmérőjének tekintik. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvét, kultúráját, vallását, történelmi hagyományait olyan értéknek tartják, amelynek megőrzése és gyarapítása közös érdek. A nemzeti, etnikai és nyelvi önazonossághoz való jog alapvető emberi jog. Az MSZP - a történelmileg kialakult magyarországi sajátosságok alapján lényegesnek tartja a kettős- vagy többes identitás vállalásának jogát is. Annak tudatában, hogy a magyarországi kisebbségek fennmaradása és fejlődése sajátos többletjogokat igényel, az MSZP fellép a kisebbségi jogok védelmében, a jog eszközeivel biztosított tényleges esélyegyenlőség megteremtéséért. A szocialisták szerint a magyar társadalom, a magyar közvélemény számára előnyös és fontos a Magyarországon élő kisebbségek kultúrájában, nyelvében és vallásában levő értékes hagyományok megismerése. Az MSZP támogatja a kisebbségi önszerveződéseket, a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok és társadalmi szervezetek tevékenységét. Szorgalmazza a kisebbségi önkormányzatokhoz tartozó kulturális, oktatási intézményrendszer további kiépítését. A kisebbségek önazonosságának megőrzése és fejlesztése érdekében szükségesnek látja, hogy az oktatási rendszeren belül minél szélesebb körben és minél nagyobb óraszámban tért nyerjenek az anyanyelvi oktatási formák. Kiemelkedő feladatnak tartja a kisebbségi anyanyelvű pedagógusok képzését. Az önazonosság megőrzésének lényeges eleme a kisebbségek anyanyelvi hitéletének ápolása, támogatása. Az MSZP - az egyházi autonómia legteljesebb tiszteletben tartása mellett ösztönzi a kisebbségek nyelvhasználatának hitéleti megvalósulását is. A szocialisták fontosnak tartják, hogy a pártküzdelmek ne terjedjenek ki a nemzeti és etnikai kisebbségekre, azok önkormányzataira és szervezeteire, s a hazai kisebbségek ne legyenek tárgyai országos és helyi hatalmi harcoknak. Természetesnek és kétoldalúan előnyösnek vélik annak megvalósulását, hogy a kisebbségek szabadon tartsanak kapcsolatot anyanemzetükkel. Hasonlóképpen fontosnak és közös érdeknek tekintik a hazai kisebbségek magyarországi parlamenti képviseletének megteremtését. A Magyar Szocialista Párt határozottan és következetesen fellép az előítéletek, a nemzeti-etnikai kizárólagosság és megkülönböztetés minden formája, az idegengyűlölet, a nacionalizmus, a sovinizmus, a rasszizmus, az antiszemitizmus, a cigányellenesség ellen, és külön hangsúlyozva a magyar nemzeti önérzet bármiféle megsértésével szemben. Az MSZP olyan politikát követ, amely a többségi társadalom együttérzésére építve arra törekszik, hogy minden magyar állampolgár egyaránt otthonának és közös hazájának érezze a Magyar Köztársaságot. 5. A határon túli magyar nemzeti közösségekről Az MSZP szerint a nemzet természetes részei mindazok, akik magyarnak vallják magukat, ám a történelem a határainkon kívülre szakította őket. A határon túli magyar kisebbségek nem formális, hanem valódi jogegyenlősége továbbra is a kisebbségek, mint közösségi jogalanyok védelmével, csoportjogaik, politikai részvételük biztosításával szavatolhatók. A szocialisták a nemzetközi normákkal, valamint az adott országban élő magyar közösségek helyzetével és megalapozott törekvéseivel összhangban, egyértelműen és határozottan fellépnek a kisebbségben élő magyar népcsoportok autonómiájának megteremtéséért. A kisebbségi autonómia azt jelenti, hogy az érintett népcsoport az adott állam keretein belül maga dönthet saját ügyeinek egy részéről, igazgathatja az életét az adott állam határain belül. Nem helytállóak azok a félelmek, amelyek a kisebbségi autonómiában a területi integritás veszélyeztetését látják, hiszen az autonómia kellő időben való megteremtése éppen a szeparatizmus, az etnikai radikalizmus megelőzését is szolgálja. A szocialisták értelmezésében az autonómia nemcsak kisebbségséget védelmezi, hanem a demokráciát is erősíti, mert olyan decentralizált döntési módot jelent, amely szerint a döntéseket ott hozzák, ahol az érintettek leginkább rendelkeznek az ahhoz szükséges információkkal. Ez a felfogás, - a szubszidiaritás - a modern szociáldemokrácia egyik legjellemzőbb elve. Az európai integráció új feladatokat, köztük komoly kihívásokat is jelent a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikában. A Schengeni Egyezmény alapján az EU külső határai fokozott ellenőrzés alá kerülnek, emellett az egységes vízumpolitika alkalmazása is jelentős, kötelező feladatokat ró a külső határokkal rendelkező tagállamok határrendészeti szerveire. A szocialisták szerint alapvető nemzeti érdekünk, hogy a csatlakozási tárgyalások során, majd a csatlakozást követően is a magyar diplomácia megtalálja a harmóniát az euro-atlanti integrálódás, a szomszédsági politika, valamint Magyarország és a határon túli magyarság lehetőség szerint minél akadály mentesebb, zavartalanabb érintkezésének követelményei között. Kiemelten fontos, hogy a tárgyalások előkészítési fázisában a magyar politika és a határon túli magyar szervezetek reális konszenzusra jussanak e kérdés megítélésében. A szocialisták ebben a folyamatban aktív közreműködőként kívánnak részt venni. A határon túli magyarság helyzetének javítása érdekében kitörési pontnak tekintik az anyanyelv szabad használata és a kisebbségi oktatás, a kisebbségi önszerveződés és önkormányzatiság fejlesztésének kérdéskörét, továbbá az egyházak közösségépítő tevékenységének és a polgárosodás folyamatának előmozdítását a magyar kisebbség körében. Az MSZP szerint Magyarországnak a jövőben is arra kell törekednie, hogy a kisebbségi kérdés - az emberi jogi gyakorlatban a második világháború után bekövetkezett áttöréshez hasonlóan - összeurópai ügyként jelenjen meg a kontinens korszerű, demokratikus normarendszerében. Az elkövetkező évtized távlatában ez az egyik legfontosabb feladat. Az MSZP komoly jelentőséget tulajdonít annak, hogy Magyarország mindenkori kormánya és parlamentje ne politikai szimpátiák és elkötelezettségek, hanem átlátható módon, világos elvi szempontok alapján, a nemzeti összetartozás-tudat erősítése érdekében nyújtson támogatást a különböző határon túli magyar szervezeteknek. A szocialisták a közös érdek és a nemzeti szolidaritás jegyében igénylik a cselekvő együttműködést a nyugaton élő magyarsággal. A Magyar Szocialista Párt nem megosztja, hanem összekapcsolja a nemzet, az ország egészét. Büszkén vállalja a nemzettel kapcsolatos elveit, mert azt vallja, hogy a nemzet, a haza, a hazaszeretet mindannyiunk közös értékei, s azokat egyetlen politikai erő sem sajátíthatja ki. Egységben látja és láttatja a nemzet, a globalizáció és az integráció kérdéskörét, annak figyelembevételével, hogy a magyar társadalmi-gazdasági-kulturális fejlődésnek vannak olyan sajátosságai, amelyek földrajzi helyzetünkből és történelmünk alakulásából következnek. Ez a szemlélet jellemző a modern szociáldemokráciára, amely a XXI. század kérdéseire azonos értékek - a szabadság, igazságosság, szolidaritás alapján - alapján, de különböző utakon keresi a megfelelő választ. A Magyar Szocialista Párt a modern szociáldemokrácia része, s egyben a szó legnemesebb értelmében nemzeti párt.