A TÁRSADALOM I. A TUDÁS ÉS AZ INFORMÁCIÓ TÁRSADALMA A 21. század az emberi tudásra épülő társadalom korszaka lesz. Az oktatás, a tudomány, az informatika, a kultúra és a tájékozódás új minősége, a mindenki számára elérhető tudás és információ alapozza meg egy ország versenyképességét és biztosítja polgárai egyéni önmegvalósítását, képességeik szabad kibontakoztatását, társaikkal azonos esélyeit. 1. Esélyteremtő, magas színvonalú oktatást Csak az az ország, az a nemzet lehet versenyképes, amely a tudás termelését, az oktatás és kutatás kiemelt fejlesztését tartja legfontosabb stratégiai feladatának. Az oktatási rendszer egészének teljesitménye a magyar gazdaság fejlődésének, Magyarország sikeres európai integrációjának és ezzel egyenrangúan a társadalmi különbségek csökkentésének, és a teljes foglalkoztatás megteremtésének kulcskérdése. A Magyar Szocialista Párt stratégiájának középpontjába a pedagógus pálya anyagi-erkölcsi megbecsültségének helyreállítását, az oktatási intézményhálózat fejlesztését, működési feltételeinek biztosítását és mindezen keresztül a korszerű tudás átadására képes, az esélykülönbségeket mérséklő modern oktatási rendszer megteremtését állítja. Olyan oktatási, képzési és átképzési rendszerre van szükség, amely Az általános emberi értékek, ezen belül a nemzeti kultúra áthagyományozása mellett képes a kommunikációs készségek, az élethosszig tartó tanulás, a problémamegoldó és kritikai gondolkodás, az együttműködéshez és a konfliktusok kezeléséhez szükséges képességek fejlesztésére. Megújítja a pedagógus mesterséget és az iskolát. A társadalmi fontosságukat kifejező anyagi megbecsülésben részesülő pedagógusok szakmai önállóságára alapozza a pedagógiai kultúra állandó fejlesztését és biztosítja az intézmények működtetéséhez és korszerűsítéséhez szükséges forrásokat. Családi hátterétől függetlenül minden gyermek számára biztosítja az érettségi megszerzésének anyagi és pedagógiai feltételeit. A mai elkülönítő mechanizmusok helyett esélykiegyenlítő rendszereket működtet. A teljes életpályán keresztül biztosítja, hogy mindenki hozzáférhessen ahhoz a képzéshez, átképzéshez, amelyre az adott élethelyzetben éppen szüksége van egzisztenciájának megteremtéséhez, megtartásához, illetve a továbblépéshez a) Megújuló közoktatás 1. A szocialisták meg kívánják teremteni az oktatás kormányzati ciklusokon átívelő, hosszú távon kiszámítható, biztonságos és nyugodt fejlődésének feltételeit. Ennek érdekében: Olyan politikai és szakmai konszenzus létrehozására törekszünk az oktatás tartalmának és szervezeti kereteinek fejlesztési irányaiban, amely egyforma súllyal képviseli valamennyi tanuló réteg jelen és jövőbeni érdekeit. A szocialisták nem akarják az iskolarendszer és az oktatás tartalmának újabb és újabb radikális átalakítását. Az oktatás kereteit és további fejlődésének legfontosabb irányait a helyi pedagógus közösségekkel, a pedagógiai műhelyekkel együttműködve, azok önállóságára és megújulási képességére építve, továbbá a szülők bevonásával kívánjuk meghatározni. Stratégiai célunk, hogy fokozatosan felszámoljuk a különböző szintű oktatási intézmények finanszírozásában mutatkozó, a kisebb és az alacsonyabb presztízsű iskolákat sújtó egyenlőtlenségeket Megkülönböztetett figyelmet szentelünk az oktatás infrastrukturájának, a jelentős mértékben lepusztult, sok esetben a gyerekek egészségét veszélyeztető állapotú iskolaépületek rekonstrukciójához. Központi programokkal csökkentjük a különbséget az iskolák eszközellátottságában és felszereltségében. Jelentős többletforrásokat biztosítunk a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, az informatikai és idegen nyelvi képzést szolgáló programokhoz, valamint a kollégiumi hálózat fejlesztéséhez. Támogatjuk a kistérségi, regionális együttműködéseket, az iskolák szakmai társulásait. Adópolitikai eszközökkel is ösztönzzük a termelő szféra és a helyi erőforrások bevonását az oktatásba, az ösztöndíj- és a kollégiumi rendszer finanszírozásába. A Szocialista Párt tisztában van azzal, hogy a közoktatással kapcsolatos céljainak megvalósításában meghatározó szerepe van a pedagógusoknak. Átfogó programot dolgozunk ki a pedagóguspálya rekonstrukciójára. A pedagógusokkal szemben magas követelményeket támaszt a társadalom. Ahhoz azonban, hogy meg is feleljenek ezeknek a követelményeknek, a társadalom által anyagilag is megbecsült pályává tesszük a pedagógusokét. Ennek érdekében a lehető legrövidebb időn belül úgy kell emelni a pedagógusok bérét, hogy a jelenlegi alig több mint 70 %-kal szemben elérje az egy főre jutó GDP 100 %-át. Ezzel párhuzamosan az át- és továbbképzés lehetőségét nyújtó, dinamikus pedagógus munkaerőpiac és az oktatási szolgáltatások bővítése együtt biztosíthatja a kisebb tanulói létszámból adódó foglalkoztatási feszültségek csökkentését. Hasonló dinamikájú növekedésre van szükség az iskolákban a nem pedagógus munkakörben dolgozók bérfejlesztésében is. 2. A szocialisták a legszélesebb értelemben felfogott kultúrát a közoktatás, a szakképzés, és a felnőttképzés révén a társadalom minden rétege számára hozzáférhetővé akarják tenni. Olyan oktatási rendszert akarnak, amely csökkenti az esélykülönbségeket, képes a gyermekek családi, jövedelmi, kulturális, lakóhelyi hátteréből fakadó különbségek mérséklésére. Különös gondot fordítunk az iskolakezdés szakaszára. Megerősítjük a korai felzárkóztatás színtereit, az óvodákat, az általános iskolákat a kiscsoportos és napközi otthonos foglalkoztatást. Minden gyermek számára biztosítjuk az óvodai ellátást és azt, hogy anyagi okokból senki se kényszerüljön 18 éves kora előtt abbahagyni a tanulást. A feladat súlyának megfelelően megkülönböztetett finanszírozási feltételeket biztosítunk a korai képességfejlesztéshez mind az elmaradásokkal küzdők, mind a különös képességeket mutatók támogatására. A tényleges szükségletekhez igazítottan támogatjuk a nevelésnek azokat a színtereit és munkaformáit - az óvodákat, az általános iskolák kezdő évfolyamait, a kiscsoportos és napközi otthonos foglalkoztatást, az ún. tehetséggondozó szakköröket -, amelyek megalapozhatják, hogy minden gyerek optimális mértékig hasznosítani tudja tankötelezettségének éveit. Az iskolák működési feltételeinek javításával és a tanulóknak juttatott egyéni támogatásokkal biztosítjuk, hogy anyagi okok senkit se hátráltassanak ebben. Fokozatosan enyhítjük az iskolai tankönyv- és tanszer-ellátás családi terheit, a rászorulók részére pedig az iskolai étkeztetéssel együtt ingyenessé tesszük a tankönyveket. Nemzeti Tehetséggondozási Alap létrehozásával és az önkormányzatok bázisán szervezett szociális ösztöndíjrendszerrel segítjük a rászoruló diákok alap- és középfokú képzését. A kialakult iskolarendszeren belül külön is támogatjuk azokat az iskolákat, amelyek a különféle felkészültségű és kulturális hátterű fiatalok együttes képzésére, nevelésére törekednek. A szocialisták tudatában vannak annak, hogy a roma etnikum súlyos gazdasági és társadalmi gondjai megoldásában gyermekeik iskolázásának meghatározó szerepe van. Eredményes iskolázásuk elősegítése az egész magyar társadalom alapvető, egyre jelentősebbé váló érdeke. Ehhez: - Biztosítjuk, hogy minden roma gyerek óvodába kerülhessen. - Céltámogatást és szakmai segítséget nyújtunk azoknak az iskoláknak, amelyek hatékonyan valósítják meg a roma tanulók integrált oktatását. Ugyanakkor támogatjuk a roma kezdeményezéssel létrejött iskolákat. - A tehetséggondozás és a szociális ösztöndíj forrásainak felhasználásában biztosítjuk, hogy annak meghatározott része roma tanulók támogatását szolgálja. - Az MSZP elítéli, és határozottan fellép az iskolai diszkrimináció minden nyílt vagy leplezett formája ellen. Országosan létrehozzuk a közoktatásból kieső, behozhatatlan hátrányokkal rendelkező fiatalok számára a "második esély" iskolái, továbbá támogatjuk az erre irányuló helyi kezdeményezéseket, ezzel is javítva munkaerő-piaci lehetőségeiket. A szocialisták alapvető kötelessége és feladata a különböző okok miatt fogyatékos gyerekek integrált oktatásához szükséges feltételek, ahol pedig ez szükséges a speciális fejlesztés intézményeinek megteremtése, az erre irányuló helyi kezdeményezések támogatása. 3. Az oktatás egész rendszerének, szervezetének biztosítania kell a mindenki számára elérhető versenyképes tudás, az egy életen át tartó tanulás képessége megszerzésének feltételeit. Olyan közoktatásra és ezen belül középfokú szakképzésre van szükség, amely kivétel nélkül minden tanuló számára megteremti az érettségi megszerzésének, legalább egy idegen nyelv elsajátításának, a számítástechnika alkalmazásának, a gépjárművezetői jogosítvány és valamilyen szakképesítés, piacképes az EU követelményeivel összhangban lévő szaktudás megszerzésének feltételeit. Támogatjuk a magas színvonalú oktatás érdekében létrejövő kistérségi iskolatársulásokat. Biztosítani kívánjuk, hogy a 12 osztály elvégzése minden gyermek számára lakóhelyének közelében, a kistérségen belül lehetővé váljon. Az iskolatípusok és az oktatási formák sokszínűsége mellett biztosítjuk az iskolarendszer átjárhatóságát. hogy azok átjárhatók legyenek Az érettségi vizsga reformjának végig vitelével olyan rendszert alakítunk ki, amely külön felvételi vizsga nélkül lehetővé teszi a tanulmányok folytatását a felsőoktatásban, s egyben megakadályozza az iskolarendszer kettészakadását. A közoktatási rendszer egységét biztosító keretfeltételek között fejleszteni kívánjuk az iskolák és a pedagógusok szakmai autonómiáját, erősítjük a demokráciát és a társadalmi kontrollt az oktatás egész rendszerében. Támogatjuk a nevelőtestületeket felkészültségük fejlesztésében és pedagógiai tevékenységüknek a helyi szükségletekhez igazított megtervezésében és gyakorlásában. b) Korszerű felsőoktatás A szocialisták olyan felsőoktatás kialakítására törekednek, amely korszerű feltételek között biztosítja a versenyképes tudású szakemberek tömeges képzését, az értelmiség felkészítését. Olyan felsőoktatást akarunk, amelyben A felsőoktatás feladata, hogy biztosítsa a 21. század követelményeire felkészült szakemberek tömeges oktatását, az egyetemeké pedig az is, hogy képesek legyenek a világszínvonalnak megfelelő szakmai-tudományos elit képzésére. A felsőfokú végzettség megszerzése minden érettségizett fiatal számára hozzáférhető és a fiatalok növekvő hányada szerez felsőfokú végzettséget. A főiskolát, egyetemet végzettek, továbbá az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben képesítést szerzettek elsajátítják azokat az elméleti és módszertani alapismereteket, készségeket, azt a szak-és nyelvtudást, amellyel képesek helytállni és alkalmazkodni a gyorsan változó világ új és új követelményeihez. Állami eszközökkel és erre irányuló társadalmi mozgalom támogatásával kiemelt feladatként vállaljuk új kollégiumok építését, a felsőoktatás kollégiumi hálózatának jelentős mennyiségi bővítését és minőségi fejlesztését. Az egész országra kiterjedő, az önkormányzatokra épülő, a hátrányos helyzetből induló fiatalokat az egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikban érdemben segítő szociális támogatási rendszert hozunk létre. Alapvető feladat, hogy azok, akiknek családja számára elviselhetetlen vagy csak nehezen elviselhető terhet jelent a felsőfokú végzettség megszerzése érdemi állami, társadalmi segítséget kapjanak tanulmányaik megkezdéséhez és folytatásához. Növekvő források biztosítják a felsőoktatás fejlesztését, az integrációból fakadó előnyök kihasználását, ösztönözve a gazdasági szféra megrendeléseken és támogatásokon keresztül adott hozzájárulását a finanszírozáshoz. Az európai színvonalú felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók bére el kell, hogy érje a hazai egy főre jutó GDP arányában az Európában kialakult átlagos arányt. Ennek érdekében az első években a növekvő források legnagyobb hányadát az oktatók és az oktatói munkát segítők bérének növelésére kell fordítani. 2-3 év alatt el akarjuk érni, hogy a versenyszférával lépést tartó bérek legyenek a felsőoktatásban. Megőrizzük és megerősítjük az egyetemek és főiskolák, valamint az országos felsőoktatási testületek autonómiáját, ösztönözzük az intézményeken belüli demokratikus képviseleti elv széleskörű érvényesülését. c) Tanulni egy életen át Az előttünk álló évtizedben a hagyományos iskolázás utáni képzések robbanásszerű fejlődésének nézünk elébe. Ahhoz, hogy - a fejlett országok gyakorlatának megfelelően - az emberek képesek legyenek alkalmazkodni a gazdaság gyors szerkezeti változásaihoz, ebből következően egy életpálya alatt akár öt-nyolc alkalommal munkakört tudjanak váltani, széles oktatási szolgáltatási kínálatra van szükség. A nyitott képzés, a távoktatás egyre általánosabbá válik, a köz- és felsőoktatási intézmények a felnőttképzési igények kielégítésében új szerepre lelnek, azok bázisává válhatnak. 1. Kormányzati programokkal, a munkaadókat és a munkavállalókat is érintő adó-, foglalkoztatási- és társadalombiztosítási kedvezményekkel, intézkedésekkel akarjuk megteremteni az érdekeltséget ahhoz, hogy a munkavállaló számára előnyös legyen a szakmai továbbképzésbe, specializáló képzésbe, új szakma, nyelvtudás megszerzésébe, az átképzésbe való bekapcsolódás; a munkaadó számára is fontos és hasznos legyen az általa alkalmazott munkavállalók képzése; a munkanélküliek számára az első állomás az új munkahely megszerzésének útján a képzésben való részvétel legyen. 2. A szocialisták államilag támogatott mozgalommá kívánják fejleszteni a felnőttoktatást, ennek érdekében kormányon és ellenzékben egyaránt mindent megtesznek azért, hogy a felnőttképzésben való részvétel lehetősége állampolgári jogon mindenkit megillessen, mindenki számára elérhető, az egyéni képességeihez és az ellátandó munkakör betöltéséhez alkalmazható széles felnőttképzési kínálat álljon rendelkezésre; létrejöjjön egy olyan felnőttképzési kreditrendszer, amely biztosítja, hogy az emberek részképzések eredményes teljesítésével is újabb végzettsége(ke)t szerezhessenek; kialakuljon egy olyan - az európai és a hazai képzettségekhez igazodó - akkreditációs rendszer, amely képes a felnőttképzési piac minőségének, áttekinthetőségének biztosítására; a feltételek megteremtésével lehetővé váljon mindenki számára a távoktatásba való bekapcsolódás; néhány éven belül megszűnjön a felvételi vizsga a felsőoktatásban, továbbá a munka melletti képzés valamennyi formájában a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt szakirányokban növekedjen az államilag finanszírozott képzésben résztvevők száma. a személyi jövedelemadóból leírható legyen az államilag akkreditált képzésben való részvétel tandíjának jelentős része; a levelező tagozatoknak megfelelő normatív állami támogatás segítse a távoktatásban résztvevők bővülését. 3. Törvényi garanciát és olyan társadalmi kontrollt kívánunk teremteni a felnőttoktatás fejlődéséhez, amely biztosítja, hogy a források felhasználására, illetve a képzés minőségének biztosítására a kormányzati felelősök mellett befolyásuk legyen a települési önkormányzatok, a szakmai kamarák, a munkavállalói és munkaadói szervezetek, illetve a felnőttképzéssel foglalkozó szakmai szervezetek és intézmények képviselőinek is. 2. Tudomány, innováció az információs társadalomban A jövőnk egyik legnagyobb kihívása, hogy Magyarország képes lesz e fejlesztési stratégiájában a tudománynak, az innovációnak olyan meghatározó szerepet adni, amely lehetővé teszi versenyképes integrálódását a modern világgazdaságba. Mi, szocialisták olyan tudománypolitika, innovációs stratégia megvalósítását szorgalmazzuk, amely kiaknázza az információs társadalom, a globalizáció minden pozitív hatását, ezzel együtt tudományos és kulturális értékeink megőrzésével és fejlesztésével hazánkat a fejlett országok közösségének egyenrangú és versenyképes tagjává teszi. A Magyar Szocialista Párt alapvető értéknek tartja és őrzi a kutatás szabadságát. Fellép a tudományos műhelyek önállósága, a tudományos közélet nagyobb tisztasága és demokratizmusa érdekében, a tudomány haladása szempontjából különösen hátrányos személyi, szervezeti vagy csoport monopóliumok ellen. Az MSZP szerint a politikának nincs semmi keresnivalója a tudományban, ám meghatározó szerepe kell legyen a tudomány működési kereteinek és feltételeinek kialakításában. Célunk, hogy a tudományt erőteljesebben bevonjuk a társadalmi-gazdasági kérdések megoldásába. Vissza kívánjuk adni a tudományos kutatás, az oktatás elmúlt évtizedekben elvesztett rangját, és megteremtjük fejlődésének szervezeti, működési feltételeit. Olyan kutatási, fejlesztési és felsőoktatási intézményrendszerre van szükség, amely szembe tud nézni a következő évtizedek várható kihívásaival és ugyanakkor képes a folyamatos megújulásra. Az oktatás, képzés széles társadalmi bázisának megteremtése, az alapkutatások fokozott támogatása, a kutatás-fejlesztés intézményeinek megerősítése együttesen eredményezheti az ország tudásbázisának fejlődését. Elengedhetetlen a kutatóhelyeken dolgozók bérének radikális emelése. Enélkül a főhivatású kutatóhelyek túlnyomó többsége egy évtizeden belül összeomlik, s a felsőoktatás színvonala is drasztikusan csökken. A Magyar Tudományos Akadémiát a hazai tudományos élet legjelentősebb fórumának, szellemi értéket őrző és értéket teremtő intézményének tartjuk, amelynek autonómiája megkérdőjelezhetetlen. Konszenzuson alapuló munkamegosztást kívánunk kialakítani az egyetemi és az akadémiai kutatóhelyek között. A magyar tudománypolitikában az egyik legjelentősebb probléma az ún. agyelszívás kérdésköre, a magyar tudósok jelentős rétegének tartós külföldi munkavállalása, kiszakadása a magyar tudományos életből. Az MSZP a magasan kvalifikált magyar tudományos munkaerő külföldi tartós munkavállalását nem akadályozni kívánja, hanem a felhalmozott tudás hazai megjelenítésére, visszaforgatására helyezi a hangsúlyt. Olyan rendszer kialakítását és működtetését tervezzük, amely az új évszázad első évtizedében jelentős anyagi erőforrásokat csoportosít át a nemzetközileg komoly tapasztalatokat szerzett és elismert magyar kutatók, tudósok bevonására, reintegrálására a hazai kutatási és egyetemi oktatási rendszerbe. Megújítjuk a kutatásszervezés és a műszaki fejlesztés infrastruktúráját, korszerű, átlátható intézményrendszert hozunk létre. Alapvető fontosságúnak tartjuk az innováció regionális szintjeinek kiépítését, megerősítését. Az állami gazdaságpolitika eszközeivel - adókedvezmények, gyorsított leírás, beruházási tartalék, feltalálói tevékenység elismerése - ösztönözzük a vállalkozói kör innovációs képességének növekedését. Jelentős szerepet szánunk a kis- és közepes vállalkozások innovatív fejlődését előmozdító kockázati tőkepiacnak, a tudás- és technológiai transzfer intézményeinek, az innovációs hálózatok kiépítésének és működtetésének. Olyan korszerű irányítási rendszert teremtünk, amely az államélet, a gazdaság és a nonprofit szféra területén egyaránt biztosítja a kutatás és fejlesztés szempontjainak érvényesülését. Ösztönözzük, hogy a multinacionális cégek ne csak termelő, hanem kutatást-fejlesztést szolgáló beruházásokat is telepítsenek Magyarországra. 3. Kultúra, művészet, közművelődés és társadalom A szocialisták azt akarják, hogy a jövő magyar társadalmában meghatározó szerepe legyen az emberi konfliktusokat, élményeket tudatosító, a társadalmi és nemzeti önismeretet kifejező-erősítő katartikus művészetnek, kultúrának és a tudományos ismeretek elsajátításának. A klasszikus és kortárs művészet, az egyetemes és nemzeti kultúra és a tudomány az emberi szabadság és szolidaritás, az erkölcsi magatartás, egyúttal pedig a nemzeti emlékezet és folytonosság egyik legfontosabb összetevője, sőt biztosítéka. Segíti az embert a világban eligazodni, hozzájárul egy emberséges világ kialakulásához. Az államnak, az önkormányzatoknak, a kulturális intézményeknek, és a civil szervezeteknek egyaránt elemi kötelessége, hogy minél szélesebb körben segítsék a társadalom kulturális hagyományainak, értékeinek átörökítését, a kulturális értékek létrehozását és közkinccsé tételét, a művészet és a társadalom közötti kapcsolatok építését, a fiatalok művészeti nevelését, a társadalom kulturális kettészakadásának feloldását, az egész társadalom művelődését, a közművelődést. A kultúra, a művészet nem lehet alárendelt sem a szórakoztatóipari keresletre hivatkozó piac mindenhatóságának, sem egy szűk elit belterjes igényének. A Magyar Szocialista Párt az egyetemes fejlődés, a társadalmi és nemzeti élet elemi érdekének tartja a kultúra és a művészetek virágzását, teljes (minden művészeti ágra, mondanivalóra, műfajra, stílusra kiterjedő) szabadságát, a művészeti kreativitás sokoldalú kibontakozását. Úgy véli, hogy ez egyaránt fontos a nemzeti, európai és egyetemes hagyományok megőrzése, az emlékezet fenntartása, a közösségek kohéziója, összetartó ereje és ugyanakkor a társadalom és az élet szakadatlan megújulása szempontjából. A művészetnek éppen ez a saját funkciója, saját természete. Az MSZP tisztában van azzal is, hogy ez a saját természet csak akkor tud kibontakozni, ha adva vannak hozzá a megfelelő társadalmi, intézményes, szellemi és piaci feltételek. Művészetpolitikájának lényege ezért éppen e feltételek biztosítása. Célja, hogy a piactól, a hatalomtól, a rétegízlés kívánságaitól relatíve függetlenítve és függetlenedve kedvező légkör jöjjön létre a művészeti alkotások megszületéséhez, és a társadalom minél szélesebb körei által való befogadásához. Az állam törvényalkotási, szervezeti, pénzügyi, mecénási és menedzseri funkcióiban egyaránt ideológiamentesen, de értékalapon támogassa a kultúrához, az értékes művészethez való hozzájutást, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a nehezebb helyzetű, rosszabb esélyű társadalmi csoportok, rétegek, még inkább a gyerekek és fiatalok esetében. Alakítson ki demokratikus egyensúlyt és együttműködést az önkormányzatokkal, a civil és alapítványi szférával, valamint a fogyasztói piaccal. Támogassa a kulturális és művészeti érték elterjedését és elterjesztését, a magasművészet befogadását, az ismeretterjesztést és a kulturális reklámot. A támogatások elosztását tegye átláthatóvá, a támogatandó kulturális értékekről szóló döntést bízza a szakmai szervezetek képviselőire. A nemzeti kulturális intézmények megtisztelő kötelezettsége, hogy megőrizzék és hozzáférhetővé tegyék a kulturális örökség alkotásait. Méltó működésükhöz az állami költségvetésben kell fedezetet biztosítani. A könyvkiadásban, a színházakban, zenei intézményekben, múzeumokban és kiállítótermekben, mozikban és más kulturális közintézményekben, az elektronikus médiumokban (mindenekelőtt a közszolgálati programokban) biztosítani kell a nemzeti- és a világklasszikusok állandó jelenlétét. Nemzeti kulturális értékeinknek az egész világ számára elérhetővé kell válniuk a világhálón keresztül. A meglévő intézmények megújítása mellett, kapjanak támogatást a ma még hiányzó új (zenei, képzőművészeti, filmes, hagyományőrző, népművészeti, digitális) intézmények. A fiatal generáció művészeti kísérletei, az amatőr művészeti mozgalmak megújítása, értékeik népszerűsítése a tömegkommunikációs nyilvánosság államilag is ösztönzendő felelőssége. Az MSZP nem politikai felhangú reprezentációs művészeti mecenaturát akar, hanem széles hatósugarú, társadalmi érdekű művészeti kultúrát. Az MSZP jelentős költségvetési források biztosításával kívánja támogatni azokat az intézményeket, amelyek a társadalom művelődését, a kultúra demokratizálását szolgálják. Idetartoznak a művelődési házak (közösségi házak, faluházak, szabadidő-központok), a közkönyvtárak, múzeumok, levéltárak a társadalmi művelődés, a kultúraközvetítés más intézményei. Ezek az intézmények az oktatással együtt, azzal egyenrangú és egyenjogú kulturális alapellátást nyújtanak az állampolgárok minél szélesebb köre, minden állampolgár számára. Esélyt nyújtanak a kultúrában való részvételre, a civil szervezetek fejlődésére. A közművelődési intézmények és a közgyűjtemények munkáját a kulturális szakmák és a társadalom, elsősorban a helyi társadalom együttműködésére kell építeni. Ösztönözni kívánjuk a komplexitást: a hagyományos kultúraközvetítés mellett a szociális, felnőttoktatási, továbbképzési, teleházi, információs központi, turisztikai, helyi tömegkommunikációs és egyéb új feladatok ellátását. A helyi művelődési lehetőségek biztosítása - a lélekszámtól függő intézmények és helyszínek segítségével - elsősorban az önkormányzatok felelőssége. E feladat ellátásához normatív állami támogatást kell kapniuk. A kulturális infrastruktúra bővítését, a helyi kezdeményezések felkarolását szolgáló támogatások elosztását decentralizálni kell. A kulturális fejlesztés szempontjainak helyet kell kapniuk a regionális és kistérségi fejlesztési programokban. A kultúra közvetítőinek anyagi és erkölcsi megbecsülését a közoktatásban dolgozókkal azonos szintre kell emelni. A felsőfokú szakemberképzést a növekvő és szakosodó feladatokkal együtt kell biztosítani és továbbfejleszteni (ahol kell, újra indítani). A felsorolt intézmények mellett segíteni kívánjuk a nem állami-önkormányzati és nem üzleti szervezetek kultúraközvetítő tevékenységét. Ide tartoznak a civil közösségek, a társadalmi összefogásra épülő alapítványok, az egyházak, a mecénások, a non-profit és egyéb vállalkozások, alternatív közösségek. A civil társadalom kulturális szervezetei, alapítványai által maga a társadalom dönthet a saját kultúrájáról. Segíteni kell a különböző intézmények közötti együttműködést, a tevékenységek közötti összhang kialakulását. A Nemzeti Kulturális Alap működésében vissza kívánjuk állítani a társadalmi testületek döntési jogát. A kultúraközvetítés, a közművelődés és a közgyűjtemények szervező munkáját kedvezményekkel, támogatással, kedvező jogi és gazdasági feltételekkel kell ösztönözni. Az intézményrendszer elérhető közelségbe hozza a kulturális értékeket és élményeket, de ahhoz, hogy valóban eljussanak minden érdeklődőhöz, a diákokat és a kispénzűeket segítő kedvezményrendszerre van szükség. A vásárlási, jegyár- és adókedvezmények egész rendszerét kell kidolgozni, elsősorban a gyerekek, a hátrányos helyzetű kistelepülésen élők, a szociálisan rászorultak, a kisebbségek és mindazok számára, akiknek a kulturális ismeretek munkaeszközt jelentenek (pedagógusok, közművelődésben, közgyűjteményekben dolgozók). 4. Az információ világa Az információs forradalom messzemenő következményekkel jár. A minőségelvű, tudásalapú társadalom alapja a modern információs infrastruktúra kiépülése, a hozzáférés lehető legteljesebb biztosítása, a megszerezhető információkat széles körben alkalmazni és fejleszteni képes ember. Csak e három cél egyidejű megvalósítása biztosíthatja, hogy az új információs rendszerek a társadalom valamennyi tagja számára új lehetőségeket nyissanak tudása, képességei gyarapítására, s ne jöjjön létre új szakadék a társadalomban: az információban szegényeké és gazdagoké között. Az alapvető információs közszolgáltatásokhoz, az elektronikus kommunikációs hálózathoz, a közhasznú információkhoz való hozzáférést, a szellemi munka, illetve távmunka végzésének közösségi lehetőségeit, a hozzájuk otthonról - saját eszközzel - történő csatlakozást mindenki számára biztosítjuk. A mozgásukban korlátozott emberek számára az otthonról való elérés lehetőségét, a szociális helyzettől függően ingyenesen vagy megfizethető áron tesszük lehetővé. Biztosítjuk az információs alaphálózat létrejöttét, az információs kisközösségek végpontjainak országos hálózattá való kiépülését. Kedvezményeket nyújtunk a diákoknak és a kistelepüléseknek a modern információszolgáltató eszközök (Internet, stb.) eléréséhez. Támogatjuk a "Teleház"-ak kiépítését. Az államnak és az önkormányzatoknak az új kommunikációs követelményeknek és lehetőségeknek megfelelően át kell alakítaniuk tájékoztatási, tanácsadási és szolgáltatási tevékenységüket. A hazai munkaerő versenyképességét az informatikaalkalmazási képessége erősíti. Ennek érdekében minden korosztály és minden képzési forma számára kidolgozzuk a célirányos szakmai tanulás eszközeit és annak tartalmát, rögzítve az egyes szakmák informatikai elvárás-rendszerét is. Az informatika pozitív hatásai mellett számolni kell azzal, hogy egyes társadalmi rétegeknél (középkorúak, idősek, a nem megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezők) hiányosak az élet által megkívánt informatikai ismeretek. Ez adott esetben a munkahely megtartásának vagy megszerzésének akadályává válhat. E probléma feloldása érdekében a fiatalok oktatása és továbbképzése mellett kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjanak olyan oktatási formák, amelyek az érintett rétegek számára is lehetővé teszik a korszerű ismeretek elsajátítását. Az informatika jogbiztonsága érdekében az információrendszerek olyan működését kell biztosítani, ahol az adatok, az információk, a közhiteles adatok a valóságnak megfelelnek és hozzáférhetőek. A jogbiztonság informatikai támogatása érdekében az információs közműveken keresztül kiterjesztjük a közcélú adatok, közérdekű kataszterek, igazgatási rendszerek szolgáltatásait és a közszolgáltatások elvégzéséhez szükséges adatszolgáltatásokat. 5. A tájékoztatás és a tájékozódás szabadsága Az információs társadalomban a média hatásának megnövekedése, az új technikák és szokások terjedése, a médiaüzlet felértékelődése egyszerre kínál lehetőséget az információ, a tudás, a kultúra soha nem látott mértékű demokratizálására, de a manipulációra, a kommersz kultúra terjesztésére is. Az MSZP olyan médiapolitikát képvisel, amely a média forradalmi változásai által megnyitott pozitív lehetőségeket használja ki. Az MSZP médiapolitikája a tájékozódási szabadság és a sajtószabadság elveiből indul ki. Célja a hiteles információkhoz, korszerű tudáshoz, értékes kultúrához való hozzájutás lehetőségeinek kiszélesítése. A negatív jelenségeket nem a piac és a választék adminisztratív korlátozásával akarja visszaszorítani, hanem anyagi és jogi támogatással a kulturális és közéleti értékek jelenlétét kívánja növelni a médiakínálatban. Az új technikai eszközök és szokások (digitalizáció, Internet-lapok, Internet-tévézés) a következő 10-15 évben alapjaiban változtatják meg a média-kínálatot. Tért hódítanak az eddigi egyoldalú médiafogyasztói magatartást felváltó interaktív formák, megnő az egyéni felhasználási variációk lehetősége. A média, az informatika és a távközlés számos ponton összekapcsolódik. Az új technikák túllépnek a frekvencia-szűkösség korlátain, kibővül a választék, megszaporodnak a speciális használatra és műsorkínálatra szakosodott médiumok. Az idegen nyelvtudás megnöveli a nemzetközi médiakínálat vonzerejét. Az új használati formák az életforma részévé válnak, már nemcsak a szabadidő-eltöltés, hanem az oktatás, a továbbképzés, a kereskedelem és részben a közösségi kapcsolatok eszközei is. A szocialista párt támogatja az új formák terjedését, ehhez kellően rugalmas jogi szabályozást, és infrastrukturális beruházásokat tart szükségesnek. A szocialista párt hosszú távon is szükségesnek tartja a közszolgálati rádió és televízió működését. A köztelevízió és a közrádió a közösség, és nem a kormány vagy a pártok tulajdona. Irányítási szerkezetét úgy kívánjuk megváltoztatni, hogy megszűnjön a pártok közvetlen képviselete az irányító testületekben. Ehelyett a médiaszakmának és a gazdasági-jogi szakembereknek kell nagyobb szerepet kapnia. A közszolgálati funkciók jobb ellátása érdekében valamennyi közszolgálati médium folyamatos finanszírozásában a célzott és ellenőrzött támogatás növelését tartjuk szükségesnek. Ezzel együtt csökkenteni kell a köztévé reklámbevételnek való kiszolgáltatottságát. A többlettámogatásnak elsősorban a közrádió és a köztelevízió technikai korszerűsítését, kultúra teremtő és közvetítő szerepét, távoktatási tevékenységét kell szolgálnia. A kereskedelmi rádiók és televíziók versenye a kínálat gazdagodását, a tájékozódási lehetőségek bővülését szolgálja, ezért az MSZP a plurális médiapiac létét fontos értéknek tartja. A kereskedelmi médiumok szerepet vállalnak a közszolgálati feladatokban is. Hosszú távú megállapodások, kedvezmények, pályázatok segíthetik kulturális, oktatási vagy kisebbségi projektekben való részvételüket. Az MSZP álláspontja szerint veszélyezteti a sajtószabadságot, ha a lapok közvetlen vagy közvetett állami tulajdonban vannak, ha állami hirdetéspolitikával burkoltan támogatják vagy büntetik őket. A közpénzen működő, önkormányzati tulajdonban lévő lapok esetében is biztosítani kell a politikai függetlenséget és a sokoldalú tájékoztatást. Ezért olyan sajtótörvény elfogadását kezdeményezzük, amely megteremti a sajtószabadság speciális garanciáit, a sajtó átlátható, nyilvános támogatási rendszerét, és a közpénzekből fenntartott vagy támogatott lapok kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségeit. Várhatóan felértékelődik a helyi médiumok, megyei és városi lapok, regionális, körzeti, városi rádió- és TV-adók szerepe. Az MSZP ebben pozitív lehetőséget lát a helyi közélet, a helyi demokrácia működésének segítésére. Az önkormányzatok finanszírozásának rendszerébe be kell illeszteni médiapolitikai feladataikat is. A médiának fontos szerepe van a nemzeti identitás, a nemzeti kultúra őrzésében és gazdagításában. Ezért külön forrásokat fogunk biztosítani olyan médiaműhelyek működésére (akár a közszolgálati médiumokon belül, akár önállóan), amelyek a nemzeti kultúra értékeit dolgozzák fel, ifjúsági műsorokat és oktatási programokat készítenek és kínálnak fel kedvezményes áron forgalmazásra a kereskedelmi, és a helyi médiumoknak is. A magyar nyelvű tudományosság fenntartása, a magyar kulturális élet gazdagsága érdekében a kultúra- és tudományfinanszírozási rendszerben külön támogatásra van szükség a tudományos és kulturális folyóiratok számára. A határon túli magyarság nyelvi és kulturális identitásának megőrzésében szintén szerepe van a médiának. A magyar államnak ezért támogatnia kell a hazai műsorszolgáltatók (a Duna-TV, a határmenti regionális rádiók, televíziók) e célt szolgáló munkáját, a magyar nyelvű lapok, folyóiratok határon túli terjesztését. Az MSZP álláspontja szerint a sajtószabadság is csonka, ha a sajtóorgánumok, az újságírók véleményszabadsága mellé nem társulnak a minél szélesebb közönség valóságos tájékozódási szabadságjogai. A tájékozódási esélyek közelítése érdekében a készülékhasználati díj megszüntetését tervezzük. Infrastrukturális beruházásokkal el kívánjuk érni, hogy anyagi helyzete, vagy lakóhelye miatt senki se szoruljon ki a közszolgálati, valamint a közszolgálati funkciókat is ellátó kereskedelmi és a helyi rádiók, televíziók vételi lehetőségeiből. Külön támogatással fogjuk ösztönözni a könyvtárak, iskolák folyóirat- és lapbeszerzését, a Teleházak, digitális könyvtárak létrejöttét.