A GAZDASÁG A magyar gazdaság az elkövetkező 15 év alatt az Európai Unióhoz való csatlakozással a feltörekvő piacgazdaságok csoportjából a fejlett országok csoportjába kerül, fejlettségi szintje eléri az Európai Unió jelenlegi átlagát. A gazdaság fejlődése már együtt jár a nemzet nagy többségének jólétével, a tömeges szegénység felszámolásával és az életminőség javulásával. A versenyképes magyar gazdaság képes a társadalmi célok megvalósítását szolgálni. A Magyar Szocialista Párt társadalom- és gazdaságpolitikai programjának célja az ország hosszú távon fenntartható fejlődésének biztosítása. Olyan fenntartható fejlődésé, amely az ország növekedését, a vállalkozások bővülését, az egyes emberek, családok, az emberek kisebb-nagyobb csoportjai, a települések gyarapodását szolgálja, illetve azon keresztül valósul meg. Ez a társadalom- és gazdaságpolitikai stratégia emberközpontú, legfontosabb célja a mára drámaian kiéleződött különbségek (jövedelmi, vagyoni, szociális, területi, kulturális) lehetséges mérséklése, a széles értelemben vett esélyek (egyének, családok, vállalkozások, települések, régiók, különböző társadalmi csoportok) javítása. 1. A világgazdasági környezet A harmadik évezred első másfél évtizedében a világtermelés évente átlagosan 2,5-3 százalékos növekedése várható. Újabb lendületet kap a vállalati koncentráció. A kíméletlen világpiaci versenyben egyre inkább csak a tudásalapú gazdaság előnyeinek kihasználására képes nemzetgazdaságok és vállalatok érvényesülhetnek. Az egyes nemzetgazdaságok és a civil szféra is érvényesíteni kívánja érdekeit, így újabb és újabb protekcionista megnyilvánulásokra, konfrontációkra is számítani lehet. A belátható jövő világgazdaságának meghatározó tényezője a globalizáció előrehaladása. A közlekedés fejlődése és a távközlés forradalma által fölszámolt távolságok, a távközlés és az informatika "házasságából" született, s az egész világot behálózó gazdasági-üzletkötési lehetőségek teljességgel elmossák a nemzeti és a nemzetközi piacok közötti határokat. A globalizáció alapja valójában a vállalati szféra transznacionalizálódása, s természetes eleme a nemzetgazdaságok gazdasági szuverenitásának korlátozódása. A nemzetközi technológia-áramlás minden korábbinál gyorsabbá és kiterjedtebbé válik. Drámaian bővül az emberek és az információk államok közötti mozgása. A piacok térben és intézményesen összekapcsolódnak, a termelés és a fogyasztás gyorsan követi a legfejlettebb országokat. A kisebb és kevésbé fejlett országok, így Magyarország számára a globalizáció adottság. Célszerű a gazdaságban, a tudományban és a társadalmi élet meghatározó pontjain az együttélés, a kétirányú (aktív) együttműködés ezzel a folyamattal. A magyar gazdaság modernizációs horgonya az Európai Unió, a világgazdaság három fő erőközpontjának egyike. Az Európai Unió növekedési potenciálja 15 éves távon évente átlagosan 2,5-3%. Az EU-ban mélyreható intézményi-döntési reformok mennek majd végbe: Magyarországnak alapvető érdeke, hogy a kis országok kellő képviselettel rendelkezzenek. Közép-Európa átalakuló gazdaságai, így Magyarország számára az uniós csatlakozás az átalakulási periódus teljes lezártát, a feltörekvő piacgazdaságok csoportjából a fejlett országok csoportjába való végleges átkerülést, egy magasabb - sokkal biztosabb - befektetési és hitelképességi kategóriába való átsorolást jelent majd. Erre feltehetően 2003. és 2005. között kerül sor. Mindaddig, amíg Magyarország EU csatlakozására sor nem kerül, az integrációs politikának az úgynevezett koppenhágai kritériumokra - vagyis a politikai demokrácia gyakorlata mellett a gazdaság versenyképességének javítására - kell összpontosítania. A csatlakozást követően hazánkra is érvényessé válnak a Növekedési és Stabilitási Paktum előírásai és érdekünkben áll az infláció leszorításával mielőbb maradéktalanul teljesíteni az Európai Monetáris Unió kritériumait, akkor is ha ez nem feltétele az uniós tagságnak és a monetáris unióba csak később lépünk be. Arra kell fölkészülni, hogy az iparban (mindenekelőtt a feldolgozóiparban) évi legalább 8-10 százalékos éves átlagos termelékenység-növekedésre van szükség ahhoz, hogy a magyar átlagbérek az unión belüli konkurenseknél 2-3%-kal dinamikusabban növekedhessenek, a forint folyamatos reálfelértékelődése mellett is. Az uniós tagságból Magyarország számára a közösségi támogatások révén pótlólagos külső forrás adódik. Ez a GDP 2-4%-át érheti el, évente akár 2 milliárd eurót, 500 milliárd forintot tehet ki. A közvetlen külföldi befektetések a tagság időpontjának kijelölésétől számított 8-10 évben összesen 10 milliárd euróval emelkedhetnek. Magyarország számára az EU-tagság tehát nemcsak versenyképességi és piaci, hanem jelentős pénzügyi előnyökkel is jár. Tizenöt éves távlatban a most még elérhető derogációk (kivételek) is lejárnak: a magyar gazdaság előtt álló hosszú távú feladat az Európai Unió gazdálkodási rendszerébe való teljes gazdasági beilleszkedés. Az uniós csatlakozás nyertesei Magyarországon széles társadalmi rétegek lesznek: a nyelveket tudó, világra nyitott felsőfokú végzettségűek; a piaci tapasztalatokkal bíró komoly vállalkozók és menedzserek; a szakmájukhoz alaposan értő mesteremberek; a megújulásra képes fiatalok és középkorúak; a komoly tudással felvértezett köztisztviselők és közalkalmazottak. Komoly kockázat viszont, hogy a csatlakozás vesztesei ugyanazok a képzetlen tömegek lehetnek, amelyek már a rendszerváltásnak is vesztesei voltak. Ezt a társadalompolitikai célok következetes megvalósítása, az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, a területi, jövedelmi különbségek mérséklése mérsékelheti és akadályozhatja meg. 2. Modernizációs feladatok Az XXI század emberi tudásra épülő társadalmában az ország modernizációjának alapvető feltétele, az oktatás, a tudomány, az informatika és a kultúra fejlesztése. Csak a mindenki számára elérhető tudás és információ biztosíthatja országunk versenyképességét. Ez alapvető feltétele a gazdaság modernizációjának is. A gazdaság átalakításának alapvető célja, hogy az európai integrálódás érdekében a magyar gazdaság kivitele és a modernizációs célú beruházások a GDP-nél gyorsabban emelkedjenek. Továbbra is olyan feltételeket kell teremteni, hogy a külföldi működőtőke beáramlása jelentős maradjon és a már megtelepült multinacionális cégek is fejlesszék magyarországi tevékenységüket. A hazai magántulajdon megerősödését főleg a kis- és középvállalkozások fokozott támogatása, a vagyonukban gyarapodó nyugdíjpénztárak tulajdonosi befektetései, az alkalmazotti részvények és a munkavállalói és menedzseri tulajdonlás alkalmazásának elősegítése szolgálja. Az EU-tagságból eredő jelentős nettó pénzügyi támogatást elsősorban környezetvédelmi, infrastruktúra-fejlesztési, regionális kiegyenlítési és agrárgazdasági célokra célszerű felhasználni. a) Az infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra egyik döntő meghatározója a gazdaság fejlődésének. Helyzete, fejlesztése nemcsak az ország egészében, hanem a kistérségekben is alapvetően meghatározza a munkahely teremtés és foglalkoztatás mindenkori helyzetét, a környezet állapotát. Az állampolgárok mindennapjait, életérzését lényegesen befolyásolja. Biztostja a kapcsolatot a határon belüli és az európai régiók között, éppen ezért központi helyet foglal el az Európai Unió támogatási rendszerében. A fejlesztések során érvényesíteni kell a táj- és természetvédelem és az épített környezet védelmének érdekeit. Az infrastrukturális beruházások területfejlesztő hatása csökkentse az ország szétszakadását, biztosítsa a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását. Európai színvonalúvá kívánjuk tenni a közlekedést, ezen belül a tömegközlekedést. A gazdasági-társadalmi érdekek egyaránt elengedhetetlenné teszik, hogy az ország minden része jól megközelíthető legyen, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózása megkezdődjön. Elsőbbséget élveznek a nemzetközi közlekedési folyosók. A gyors közlekedést biztosító pályák kiépítése, a különböző tömegközlekedési módok összehangolása mellett biztosítani kell az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését. Csatlakoznunk kell az EU logisztikai rendszereihez. A világban mutatkozó tendenciákkal összhangban hazánkban növekszik a gazdaság, a lakosság energia szükséglete. Az energia árának alakításakor szükséges fenntartani az egyensúlyt a fizetőképesség és a költségvetési elvonás mértéke között. Állami preferenciákkal segíteni kell a megújuló energiaforrások felhasználását. A műszaki-technikai kutatás egyik fontos feladata az energiatakarékos megoldások és ehhez kapcsolódóan az energiatakarékosságra építő energiagazdálkodás kialakítása. Eredményes lakásépítése program megvalósítása érdekében állami eszközökkel kell ösztönözni a piaci és az önkormányzati bérlakásépítést, valódi támogatásban részesítve a magánerős építkezőket. A vízgazdálkodás legfontosabb feladata, hogy a hazánkban szinte rendszeresen bekövetkező ár- és belvizeket és az ebből származó anyagi és társadalmi károkat mérsékelje. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alapfeltétele, hogy kiépüljön a teleüléseken a megfelelő vízellátás és szennyvízcsatorna rendszer, olyan tisztítókkal együtt, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják. Ennek megvalósítása elengedhetetlenné teszi a támogatási rendszer átalakítását és az országos koordinációt. Az információs társadalom és gazdaság elemeihez minél szélesebb körű hozzáférést akarunk biztosítani. Az iskoláktól a közigazgatásig támogatni fogjuk az informatikai eszközök elterjedését. Elő kell segíteni a külföldi tőke befektetéseit a hazai idegenforgalom és minőségi turizmus fejlesztésébe. A termál és a falusi turizmus anyagi bázisának növelésével elő kívánjuk segíteni a ma még kieső területek bevonását a belföldi és nemzetközi turizmusba. b) Területfejlesztés Az elkövetkező évtized területfejlesztési politikájának legfontosabb célja Magyarország társadalmi-gazdasági felzárkóztatása az Európai Unió színvonalára, és ezzel egyidejűleg az országon belüli hátrányos helyzetű régiók, kistérségek, emberek felzárkóztatása a fejlődők, gyarapodók közé. Az MSZP területfejlesztési politikája egyszerre kívánja szolgálni a szociális-gazdasági különbségek csökkentését, a fenntartható fejlődés biztosítását, a településrendszer igazságtalanságainak felszámolását, a regionális felzárkózás gyorsítását. Az elkövetkező évek területfejlesztésével, az infrastruktúra, az információs rendszerek kiépítésével erősíteni kívánjuk a társadalmi-területi identitás-tudatot és mobilitást, a települések, kistérségek és régiók innovációs képességét, a tudás, az ismeret demokratizálását. A gazdasági források bővülése, a demokrácia kiszélesedése egyre hangsúlyosabb értékké teszik az életkörülményeket, életfeltételeket meghatározó tényezőket: a természeti és települési környezet humanizálását, az infrastrukturális szolgáltatásokhoz való mind egyenlőbb hozzájutás lehetőségét. A szocialisták arra törekednek, hogy ne lehessen mennyiségi különbség a helyi társadalmak szolgáltatásaiban. A város és a vidék, a város és a falvak közötti különbség csak olyan minőségi eltéréseket jelenthet a jövőben, amelyeket a helyi társadalmak önként vállalt életstílusbeli, földrajzi, természeti, táji értékei legitimálnak. Az ország urbanizációs szintje - területi méreteinkből, a települések sűrűségéből fakadóan és a kommunikációs rendszerek dinamikus fejlődésének köszönhetően - technikai értelemben hosszabb távon egységessé válik. A városnak és a falunak ugyanolyan műszaki szintű szolgáltatásokat és szabadságot kell adnia az ott élő embereknek. A város és környéke olyan kistérségi rendszerekké kell, hogy fejlődjön, amely a közös igazgatás segítségével biztosítja a kulturális, oktatási, egészségügyi szolgáltatások magas szintjét. A regionális igazgatás pedig biztosítja a felső és legfelsőbb fokú szolgáltatások elérhetőségét. A vidék urbanizációja mellett kiemelt figyelmet fordítunk a városi életkörülmények romlásának megakadályozására, az "urbanizációs lejtő" megfékezésére. Ezt szolgálja a hagyományos történeti és természeti értékek fokozott védelme, a városi rehabilitáció felgyorsítása, a munkahelyi és lakóhelyi környezet szintjének közelítése, a társadalmi szolidaritás erősítése. Városainkban a jelenleginél sokkal nagyobb forrásokat kell biztosítani az infrastrukturális fejlesztésekre, a szabadidő kultúrált kiszolgálását biztosító szolgáltatások bővítésére, a közösségi érdekek, így a tömegközlekedés előtérbe helyezésére. E követelményeknek hangsúlyosan kell megjelennie a főváros, az ország valamennyi lakója számára fontos szerepet játszó Budapest fejlesztésében. Budapest és régiója fejlődésének jelentős szerepe van Magyarország nemzetgazdasági helyzetének átalakulásában. Törekedni kell az ország egészét érő hatások Budapest irányából történő befolyásolására. A társadalmi-gazdasági szerkezet pusztán spontán folyamatokra történő térbeli alakulása ugyanis olyan térszerkezeti torzulásokat eredményezhetnek, amelyek egy meghatározott küszöb elérését követően, a fejlődés gátjaivá vállnak. Budapest és régiója fejlesztési koncepciójának rendelkezni kell a nagy ellentmondások feloldására alkalmas együttműködési javaslatokkal Budapest követlen és tágabb régiója között, Budapest és vidék, a magyar városhálózat, és nem utolsó sorban a nemzetközi kapcsolatok területén. c) További reformok Folytatva az elmúlt évtized pozitív gyakorlatát további lényeges reformokra van szükség. Az agrárreformnak azt kell szem előtt tartania, hogy versenyképes legyen a magyar mezőgazdaság, fejlődjön a vidék, megerősödjön a természet- és a környezetvédelem. Olyan biztonságos, tartós és előrelátható viszonyokat kell teremteni, hogy friss tőke áramoljon be a mezőgazdaságba. A gazdálkodókat abban kell érdekeltté tenni, hogy érdemi szerkezetváltással csak a gazdaságosan megművelhető területeken folytassanak árutermelést. Ösztönözni kell az új típusú, piaci alapú integrációkat a versenyképes piacrajutás érdekében. Hosszú távra stabil, átlátható állami támogatási rendszert kell meghirdetni. Az egészségügyi reform fő vonalairól társadalmi konszenzussal kell dönteni. Ennek alapelve, hogy az egészség megőrzése és javítása az ország és az egyén szempontjából egyaránt a legjobb hosszú távú befektetés. Az általános és kötelező egészségbiztosítást mellett a lakosság anyagi szerepvállalása ezt kiegészítő jellegű lenne. Az egészségügyi szolgáltatók között viszont valódi verseny indokolt. Regionális és közigazgatási reformra van szükség. A régióknak képeseknek kell lenniük - valós gazdasági és társadalmi integrációjuk talaján - az EU-ból érkező támogatások felszívására, a helyi erőforrások széleskörű mozgósítására. Biztosítani kell, hogy a döntéseket mindig azok hozzák, akik érintettek és rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, hogy a regionális önkormányzatokhoz kerüljenek lényeges döntési jogok és az ehhez szükséges bevételek. Kicsi, jól megfizetett, hatékony közigazgatást akarunk. 3. A magyar gazdaság fejlődése Az elkövetkező másfél évtizedben a gazdaságpolitikának biztosítania kell a gazdaság hosszú távon fenntartható fejlődését, amely az alábbi követelmények egyidejű érvényesítését követeli meg: Az érezhető mértékű, dinamikus gazdasági növekedés nem kerül ellentétbe a makrogazdasági egyensúlyi követelményekkel. (Általános közgazdasági követelmény) A rendelkezésre álló erőforrások legésszerűbb felhasználása mellett azok folyamatos bővülését is szolgálja. Ez magában foglalja a fejlesztéspolitikát és különösképpen azt, hogy a gazdaság teljesítménye a tudástartalom növekedésén, a technológia intenzív gazdasági fejlődésen keresztül javul. (Az erőforrások növelésének követelménye) A társadalom tagjai, a családok egyre bővülő körének gyarapodását eredményezi, megállítja, illetve fokozatosan mérsékli a szociális leszakadást. (Szociális követelmény) A hátrányos helyzetű térségek felzárkózását eredményezi. (Regionális különbségek mérséklésének követelménye) A természeti és az épített környezet épségének megóvását szolgálja, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási szempontok maradéktalan figyelembevételén alapul. (Ökológiai követelmény) Mind hatékonysági, mind szerkezeti szempontból az Európai Unióhoz történő csatlakozást segíti elő. (Uniós követelmény) E követelmények egyidejű érvényesülése alapvető jelentőségű, hiszen bármelyiknek a tartós és jelentős mértékű sérülése magát a gazdasági fejlődést gátolja, vagy lehetetleníti el, illetve a gazdasági teljesítményeket is negatívan befolyásoló társadalmi-politikai konfliktusokhoz vezethet. Mindezek alapján: Az elkövetkező másfél évtizedben a magyar gazdaság évi 4-5%-os ütemben, rendkívül gyorsan fejlődhet, s minden erőfeszítést meg kell tenni azért, hogy fejlődjön is. A fejlődés fő húzóereje jó ideig az ipar, az időszak második felében pedig egyre inkább a szolgáltatások lesznek. Megkezdődik felzárkózásunk, csökken az a különbség, amely elválaszt minket a fejlett Európától. Magyarország fejlettségi szintje 2015-re eléri az Európai Unió jelenlegi átlagát. Az infláció 2005-ig 5% alá csökken, a csúszó leértékelést meg lehet szüntetni. Az elkövetkező másfél évtized első részében a forint reálárfolyama folyamatosan erősödik a világ kulcsvalutáihoz képest, majd a forint stabilan az euróhoz kötődik, végül ugyanolyan pénzünk lesz, mint bárkinek a fejlett Európában. Reális cél - megfelelő reformok nyomán - a válságterületek problémáinak fokozatos megoldása, a kialakult egyenlőtlenségek mérséklése. Csökkennek a régiók közötti fejlettségi különbségek, fejlődési lehetőségekhez jutnak (főleg a belső piacon) a versenyképes kis- és közepes vállalkozások, modernizáció megy végbe a mezőgazdaságban, az egészségügyben és a közigazgatásban. Ez fájdalommal is fog járni, de a társadalom minden rétegének jövedelme jelentősen emelkedik, az időszak végére a differenciák már nem fokozódnak. Az államnak a regionális politika eszközeivel és más ösztönzőkkel el kell érnie, hogy a külföldi beruházásokból származó előnyökből az ország déli és keleti körzetei is bőségesen részesedhessenek. A gazdaságpolitikának elő kell segítenie, hogy a nálunk megtelepült külföldi vállalkozások tekintsék partnerüknek a szervezett munkavállalókat, mind nagyobb mértékben támaszkodjanak a hazai kutató-fejlesztő potenciálra, és folyamatosan nőjön a hazai beszállítók aránya. Célunk az is, hogy a transznacionális vállalatok részt vállaljanak a humán erőforrások hosszú távú fejlesztéséből. A beruházások fellendülését a közterhek (adók) fokozatos mérséklésével, főleg a kis- és középvállalkozások, illetve az agrárium jövedelmezőségének javításával, illetve a hosszú távú lakossági megtakarítások, a befektetések, ösztönzésével és aktív területfejlesztési módszerekkel is segíteni indokolt. Az államháztartásban - az EU Stabilitási és Növekedési Egyezményével összhangban - egyensúlyhoz közeli helyzet elérése a cél. Ezen belül az időszak első felében - kedvező konjunktúrát feltételezve - a bruttó hazai termékhez viszonyítva 1,5-2%-os hiány még elfogadható lehet. Az egyensúlyjavulást fokozatosan, elsősorban a kamatkiadások csökkenésére alapozva indokolt elérni. A gyors gazdasági növekedés jelentősen gyarapítja az államháztartás bevételeit is. A lehetséges bevételi többlet egy részét az adófizetőknél kell hagyni az adó- és járulékterhek fokozatos csökkentése révén. A társadalombiztosítási közterhek olyan mérséklését tartjuk kívánatosnak, amely az alacsony kereseteknél kedvezőbb és ezzel a foglalkoztatás bővülését segíti. A személyi jövedelemadó teher elvi alapokon mérsékelhető: a minimálbért adójóváírással mentesíteni akarjuk az adó alól. Az alacsony jövedelműek adóterhe legyen kicsi, a közepes jövedelműeké átlagos, a magas jövedelműeké pedig még ne korlátozza a teljesítményt. Az államháztartás kiadásait tekintve összességében jelentős bővülés lehetséges. Ennek a társadalompolitikai célokkal összhangban elsősorban a következő területek kiemelt fejlődését kell biztosítania: - Döntően hazai forrásokból az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a rendvédelem működési feltételeinek lényeges javítását, elsősorban a keresetek felzárkóztatása, illetve az ezzel együtt megvalósuló reformok révén. - Hazai- és EU forrásokból az államháztartás beruházási kiadásainak gyors emelését, főleg a közlekedési hálózatok és a környezetvédelem fejlesztése, továbbá az információs társadalom kiépítését szolgáló beruházások elősegítése érdekében. - EU- és hazai forrásokból a vidék, illetve a falufejlesztés fokozott finanszírozását, az agrárium válságból való kivezetését. A magyar gazdaság és társadalom 15 év alatt néhány súlyos problémán egyértelműen túljut. Kinőjük a külföldi adósságot, vagyis annak terhei jelentéktelenné válnak a kivitel vagy a GDP erőteljesen növekvő értékéhez viszonyítva. Kilépünk az állami adósság-spirálból, azaz az államadósság a GDP arányában jelentősen csökken, az állam hagyja fejlődni a magánszektort. A foglalkoztatottak aránya felemelkedik az Európában szokásos szintre, teljes foglalkoztatottság jön létre abban az értelemben, hogy aki dolgozni tud és akar, az talál munkát. A magyar gazdaság megerősödése képessé tesz minket arra is, hogy minden korábbinál hatékonyabban küzdhessünk meg az előttünk álló évtized előre nem látható, esetleges gazdasági válságperiódusaival. *** A Magyar Szocialista Párt távlati gazdaságpolitikai programja úgy kívánja az ország lakóinak érdekeit szolgálni, hogy Magyarország valóságos helyzetéből kiindulva, az ország természeti és szellemi adottságainak lehető legteljesebb kiaknázásával, ezek új minőséget eredményező összekapcsolásával kívánja javítani az ország gazdasági teljesítményeit. Ezért állítja előtérbe az oktatás, kutatás, fejlesztés, innováció kiemelt támogatását, ezért épít az ország földrajzi, természeti adottságaiban rejlő előnyökre (logisztikai adottságok, mezőgazdaság, táj- és környezetvédelem, turizmus, gyógy-turizmus), melyek egyre inkább felértékelődő erőforrásoknak tekinthetők Európa szívében.