V.A KÖRNYEZETTEL HARMÓNIÁBAN ÉLŐ TÁRSADALOM Az MSZP célja a fenntartható fejlődés megvalósítása, amely úgy teremt jólétet, hogy közben megőrzi a természetet és annak erőforrásait a következő nemzedékek számára. A környezet védelme a legfőbb szociáldemokrata értékeink közé tartozik, amely kifejezi az emberek, a jövő nemzedékei iránti szolidaritást is. A piacgazdaság "megszelídítésében" egyaránt fontosnak tartjuk a tisztes jólét, a társadalmi biztonság, az esélyegyenlőség és más szociális célok elérését, valamint a környezet védelmét. Ez az út vezet a harmonikus társadalomhoz, az ökoszociális piacgazdasághoz. Az egészséges és biztonságos környezetet alapvető emberi jognak tartjuk, amit folyamatos munkával és az eszközök sokrétű rendszerével kell biztosítani. A környezetpolitikának nyitottnak kell lennie a társadalom felé mind az átfogó célok, mind a helyi környezeti feladatok meghatározásában. Az MSZP ezért partnerként tekint minden mozgalomra, szervezetre, amely a környezet érdekében lép föl. 1. A mi környezetünk - a mi felelősségünk A környezetvédelem mindenkinek hasznos, de ez az érdek rövid távon rendszerint ellentétes a gazdasági szempontokkal, így gyakran gyönge érdeknek bizonyul. A környezet védelmében szükséges minden érdekelt részvétele. Számítunk a helyi közösségek, a különböző környezet- és természetvédő mozgalmak, az önkormányzatok részvételére éppúgy, mint a hosszabb távon gondolkodó vállalatokra, a környezetvédelmi üzletben érdekelt gazdálkodókra. Ez a társadalmi részvétel csak valódi, élő demokrácia világában válhat hatékony erővé. Egyúttal biztosítani kell e tevékenység anyagi és jogi feltételeit. A környezeti szakterületek (levegőtisztaság-védelem, vízvédelem, hulladékgazdálkodás, zajvédelem) részletes szabályozását néhány éven belül teljessé kívánjuk tenni, összhangban az európai uniós és hazai előírásokkal. A követelmények megfogalmazása mellett kulcskérdés azok alkalmazása, érvényesítése. A környezetvédelem hagyományos, tiltásokon alapuló időszaka után azonban egyre nagyobb súllyal kell érvényesíteni a gazdaság felelősségét, partnerként kezelve a gazdasági szervezeteket, és építve azok önkéntesen vállalt környezetvédelmi tevékenységére. A környezetért viselt felelősséget mindenkinél egyértelműen meg kell határozni, különösen fontos ez a kialakuló piacgazdaságban, ahol a vállalkozás szabadsága érvényesül. Kulcsfontosságúnak tartjuk a szakszerű, stabil és a visszaélésektol mentes kormányzatot, mert ennek hiányában a környezetvédelem elveszhet az erős érdekeket képviselo lobbik harcában. A piacgazdaság több feladatot nem old meg magától, köztük a környezet védelmét sem. Az államnak ezért kötelessége, hogy érvényesítse a "szennyező fizet" elvet. Ez a környezetvédelmi előírások szigorítását és további gazdasági szabályozók alkalmazását igényli, amelyekkel jelentősen növelhetők a környezetvédelmi fejlesztések forrásai. A szabályozásnak ugyanakkor versenysemlegesnek kell lennie. Alapelvünk itt is: "annyi államot, amennyi szükséges, és annyi piacot, társadalmi részvételt, amennyi lehetséges". A környezetvédelem hatékony térségi együttműködést követel. A szennyezés nem ismer közigazgatási vagy országhatárokat, s a régiók közös érdeke a környezet védelme. Országosan biztosítani kell egy kellően magas környezeti-egészségügyi követelmény-szintet, és a kedvezőtlen helyzetű térségek kiemelt támogatását ennek eléréséhez. A térségi együttműködésnek túl kell lépnie az országhatárokon is, megvalósítva a Kárpát-medence térségére kiterjedő, átfogó közös munkát. Azt akarjuk, hogy az emberek otthon érezhessék magukat a lakókörnyezetükben. Az önkormányzatok és a lakosság ne maradjanak magukra a településüzemeltetési feladataik (szemét, szennyvíz stb.) megoldásában. A központi támogatások odaítélésénél kiemelt szempontnak tartjuk a környezetvédelmi feladatok mennyiségét és költségigényét. Legyen összhang a különböző költségvetési támogatások, valamint a nemzetközi programok pályázati lehetőségei között. Legalább ennyire fontos és viszonylag kevés pénzt, de annál több figyelmet és törődést követel a lakóterületek tisztasága, hogy a legfontosabb intézmények, a közeli parkok könnyen, lehetőleg gyalog vagy kerékpárral is biztonságosan elérhetők legyenek, és növények, padok tegyék otthonossá a közös tereket. A természet megismételhetetlen, ezért védelmet igényel minden, ami benne egyedi: a különleges élőhelyek, földtani képződmények vagy élőlény fajok. Ehhez meg kell őrizni az élővilág nagy rendszereinek összefüggő hálózatát. A művelt földterületeknek illeszkedniük kell a természetes és természet közeli területekhez, ez nem oldható meg az itt élő és dolgozó emberekkel való együttműködés nélkül. A természettel harmóniára törekvő ember méltányos életkörülményeket biztosít az általa tartott állatoknak is. Alapelvünk: itthon lenni a természetben. 2. Úton a fenntartható fejlődés felé Ma már a jólét szerves része a megfelelő természeti környezet, ezt az emberek Magyarországon is a legfontosabb értékek, célok közé sorolják. A stabilnak ígérkező gazdasági növekedés alapot ad a környezet állapotának jelentős javítására, s arra, hogy elinduljunk a fenntartható fejlődés útján. A környezetvédelem ugyanakkor a fejlődés, az innováció egyik forrása is egyben, s összekapcsolódik az élet és a gazdálkodás minőségének magasabb szintjével. A környezetvédelmet ezért nem anyagi tehernek tekintjük, hanem a jövőnk érdekében végzett beruházásnak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás, majd sa zerves kapcsolódás folyamatában kiemelt jelentősége van a környezet védelmének. Számunkra ugyanakkor az egészséges környezeti feltételek biztosítása, a korábbi környezeti károk felszámolása, a természeti értékek megőrzése, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás alapvető nemzeti értéket és érdeket jelent, nem pusztán valamilyen külső követelményrendszernek való megfelelés kényszerét. Az egészséges környezet biztosítása legfőképpen a levegő és a vizek szennyezésének csökkentését, a hulladékok megfelelő kezelését és a nukleáris katasztrófák megelőzését jelenti. A nagy légszennyező források mérséklése mellett a levegőtisztaság-védelem kulcskérdése a közlekedés. Kiemelten támogatjuk az energiahatékonyságot és takarékosságot, s a megújuló energiaforrások hasznosítását. A szennyvízelvezetés és kezelés elmaradt a vízellátástól, ennek a "közműollónak" a zárása európai uniós követelmény is egyben. A nagy anyagi terhet jelentő feladatokhoz a jelenleginél nagyobb erőforrásokat biztosítunk a települések, kistérségek összefogásának elősegítésére. A hulladékgazdálkodásban mindenekelőtt a hulladéktermelést kell mérsékelni és támogatni a regionális ártalmatlanítók létesítését. Évtizedekre szóló feladat a korábbi környezeti károk (lerakók, szennyezett talaj) felszámolása. A fenntartható közlekedés megvalósítása érdekében felül kell vizsgálni a közlekedéspolitikát. Új vasút-politikai koncepció kidolgozásával és végrehajtásával stratégiailag vállalni kell a teher- és személyszállítás fokozatos átterhelését a közútról a vasútra a kombinált fuvarozás előnybe részesítésével, a légi és vízi szállítás korszerűsítésével. Kiemelt jelentőségű nagyvárosaink elővárosi közlekedési rendszerének kialakítása. Komoly előrelépés szükséges a természeti erőforrások (talaj, erdő, vízkészletek) megőrzésében. A használatuk iránti igény a korábbinál alacsonyabb szinten stabilizálódhat (mintegy egymillió hektár kivonható a szántóművelés alól, ami így legelőként vagy erdőterületként hasznosítható). A szennyező források felszámolása gazdaságilag elviselhető terhet jelent. Kiemelt feladat az erőforrásokat használó ágazatok olyan ésszerű fejlesztése, amely szervesen beépíti a környezeti igényeket.