MILYEN MAGYARORSZÁGOT AKARUNK? Az új évszázad és egyben új évezred küszöbén Magyarország történelmi fordulóponthoz érkezett. Minden eddiginél nagyobb esélyt kapott arra, hogy megvalósuljon a nemzet évezredes legfőbb törekvése: modern, virágzó országgá fejlődjön és erős, gyarapodó nemzetként, egyenrangú félként csatlakozhasson Európa legfejlettebb országainak közösségéhez. Gazdasági, politikai, társadalmi intézményrendszerünk ma már hasonló elveket és értékeket követ, mint Európa fejlett országai. Az elmúlt évtized sok áldozatot is követelő gazdasági átalakulása pedig megteremtette a felzárkózáshoz szükséges növekedés feltételeit. A modernizáció nagy feladatainak megoldásával - a minőségelvű, tudásalapú gazdaság megteremtésével, a globalizáció és az információs forradalom kihívásainak megválaszolásával - reális esélyünk van arra, hogy Magyarország - a következő években stabil, biztonságos, "fenntartható" növekedési pályán haladva - beilleszkedjen a legfejlettebb országok közé. Az új évszázad (és évezred) előestéjén A Magyar Szocialista Párt megalakulása óta azért harcol, hogy minél teljesebben és minél harmonikusabban illeszkedjünk bele az európai gazdasági és társadalmi életbe. Ez azonban természetesen problémákkal jár együtt. A "megvalósult szocializmus" rózsaszínű álmát nem kívánjuk egy másik illúzióval felcserélni, amely a kapitalizmus jelenlegi nyugat-atlanti formájában tejjel-mézzel folyó Kánaánt látná. A tőke és a munka szervezete - azaz a kapitalizmus - az elmúlt évtizedekben világméretekben átalakult, korszakos fordulatot vett, de nem érkezett el az "Ígéret földjére". Az új évszázad gazdasági világrendszerében nemcsak a lehetőségek nőttek meg valóban óriási mértékben, de az ellentmondások sem kevésbé. Új formái vannak a munkának és újak a munkátlanságnak, új lehetőségei a felhalmozásnak és újak a kirekesztésnek. Növekszik a kevesek gazdagsága és a sokak szegénysége. Szép, új világ azoknak, akik közvetlenül hasznát tudják látni, de - az ismert szatirikus regény (Aldous Huxley) szóhasználatával - csak "szép új világ" azoknak, akik kimaradnak belőle. A multinacionális társaságok és a nemzetközi pénzügyi szervezetek döntései közvetlenül embermilliók életére gyakorolnak hatást. A neokonzervatív-neoliberális eszmék számos szempontból nem igazolódtak. Illúziónak bizonyult, hogy a globalizáció megoldja a szegény országok súlyos egyensúlyhiányát, véget vet a fejletlen országokat sújtó egyenlőtlenségnek, megteremti a felemelkedés lehetőségét a ma is abszolút nyomorban élő egy milliárd ember számára, csökkenti a gazdagok és a szegények közötti szakadékot. Mindezt tudva kívánjuk és akarjuk hazánk integrációját, mert bennünket a fejlett országok világának ellentmondásai mellett még a gazdasági-társadalmi elmaradottság is gyötör. Éppen ezért nem akarunk az egyik hibás körből (a pártállamiság parancsgazdaságából) kilépve a másik hibás kör, (a félperifériás kiszolgáló kapitalizmus) garantált elmaradottságába benne ragadni. Nem vagyunk a globalizáció ellen, ténynek tekintjük és elkerülhetetlennek tartjuk, de úgy véljük, hogy - mint minden objektív folyamat - jó és rossz, pozitív és negatív lehetőségeket egyaránt hordoz magában. Meg kívánjuk ragadni a pozitív lehetőségeket (például amelyeket a technika és az információ új és új forradalmai hordoznak), és arra törekszünk, hogy e társadalmi-gazdasági folyamatokat döntő mértékben a humánus érdekeknek alárendelten, szakmai és társadalmi kontrollal engedjük érvényesülni Magyarországon egy emberközpontú világ megteremtése érdekében. Ilyen értelemben kell használnunk nemzetközi kapcsolatainkat, hogy ez a - több országban már jelen lévő - gondolkodás meghatározóvá válhasson először a jelenlegi szociáldemokrata Európában és később a világon is. Az Új Európához és a jelenlegi (természetesen mindig átalakulóban lévő) világhoz való kapcsolatunk tehát egyszerre igenlő és kritikus. Nem is lehet más, ezt tekintjük természetes magatartásnak. Minden népnek, minden pártnak, minden közösségnek, minden embernek az legyen a célja, hogy javítson a világon, de ezt csak az igenlés és a kritika kettős, együtt és egyszerre érvényesülő magatartásával lehet megtenni. Egyszerre vagyunk tehát kritikusai a világ gazdasági-társadalmi rendszerének és saját történelmi múltunknak és helyzetünknek. A szocialistáknak, a szociáldemokráciának, a mai nemzetközi és hazai baloldalnak két hibás út között kell megtalálnia az előrevezető ösvényt. Az egyik az a régi fajta "államszocializmus" és ugyancsak régi fajta szociáldemokrácia, amelyek abban egyeztek, hogy a társadalmi szolidaritást csakis az államosítással, a bürokratikusan felduzzasztott állam paternalista beavatkozásával lehet megvalósítani. Amikor pedig ez lehetetlenné vált, a globalizált tőke intézményesített fejlődésével szemben eleve kudarcra ítélt, elszigetelt nemzeti válaszokkal kísérleteztek. A másik az elmúlt évtizedek neokonzervatív, neoliberális politikája, amely a piac úgymond szabad fejlődése érdekében megfeledkezett a társadalmi szolidaritásról. Megfeledkezett arról, hogy itt nem pusztán a szegénység elleni harcról, a lemaradók, veszélyeztetettek, a "vesztesek" védelméről van szó (arról is), hanem mindenekelőtt arról, hogy csak az egész társadalom érdekeit védve lehet tartósan megvédeni a társadalom bármely osztályának, rétegének, csoportjának érdekeit. A modern világban, a globalizáció idején ez még inkább így van, mint bármikor azelőtt. Ha ezt a baloldal nem teszi meg, a szélsőjobboldal talál politikai bázisra a leszakadók, a kilátástalansággal küzdők között. A Magyar Szocialista Párt olyan új, korszerű néppárti, szociáldemokrata politikát kíván követni, amely biztosítja a piac szabad fejlődését, de a társadalom egészét nem bízza a piac öntörvényűségére. A civil társadalom sorsa, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, az emberi és természeti környezet mind olyan dolgok, amelyek megkövetelik a szervezett társadalom, és benne a civil társadalommal szövetséges állam szervezett segítségét. A veszélyek - a történelem tanúsága szerint - minden nagy átalakulás során rendkívül jelentősek. A fő ellenfél a kapitalizmus jobboldali-szélsőjobboldali menedzselése, amelyre mindig van kereslet, ha nagyobb tömegeket szorítanak ki hagyományos élet- és munkafeltételeikből. Ebből a szempontból nézve igen tanulságosak a jobb- és szélsőjobb megerősödésének közelmúlt tapasztalatai, különösen régiónkban és a szomszéd országokban. A szocialistáknak ezért nem csupán a jobboldali kormány leváltása a célja - ez csak eszköze annak, hogy hatékonyan érvényesüljön a programunkban rögzített szociáldemokrata stratégia, nemzetünk előrehaladásának és egészséges továbbfejlődésének ez a legegyenesebb és a célhoz leginkább elvezető útja. A magyar társadalom és a magyar szociáldemokrácia előtt az eddigiekből következőleg kettős, de ebben a kettőségében is egységes feladat áll: Gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális rendszerünk lényegét tekintve ma már megközelítően azonos, vagy legalábbis hasonló Nyugat-Európa országaihoz. Ugyanazokat az elveket követi, ugyanazokat az értékeket igyekszik megvalósítani. Ma közelebb a "rajtvonalhoz", mint történelmünk során bármikor. Annyira mindenesetre, hogy a nyugat-európai (euró-atlanti) fejlődés minden problémáját már a saját "bőrünkön", saját gyakorlatunkban érezzük, a globalizáció kihívásaitól kezdve a tudásalapú gazdaság kibontakoztatásának nehézségeiig. Ugyanakkor még mindig több szempontból el vagyunk maradva Európától: a nemzeti össztermék összegében, az egy főre eső nemzeti jövedelemben, a termelékenységben, az életszínvonalban, a városiasodásban, a társadalom felépítésében, a középosztály kiszélesítésében, az elmaradt, kirekesztett "vesztes" rétegek (munkanélküliek, hajléktalanok stb.) nyugathoz képest is viszonylagos nagyságában, a civil társadalom erejében, az esélyek egyenlőségében, a kultúra, a tudomány virágzásában, az oktatás társadalmi eredményességében, a demokrácia, különösen a konszenzusra képes, az együttműködést kereső, "konszenzusos" demokrácia, a köztársasági szellem szervességében és erejében. Mai társadalmunk, az ország mai életének legnagyobb gondja, legkínzóbb problémája, hogy az elmúlt évtized második felében megindult szolid, de tartósnak ígérkező fejlődés nem tudta megszüntetni társadalmunk múltból örökölt gazdasági, szociális, kulturális egyenlőtlenségeit, feszültségeit, igazságtalanságait. Sőt nemcsak megszüntetni nem tudta, de egyes vonásaiban még növelte is azokat. Ma az ország lakóinak nagyobb része napi megélhetési gondokkal küzd, fejletlen az infrastruktúra, hatalmasak a regionális, kulturális, vagyoni-jövedelmi különbségek. Az ebből fakadó hátrányok pedig még ma is döntően meghatározzák a megszerezhető tudás színvonalát, a tisztességes megélhetés és boldogulás esélyét. Egyre inkább érzékelhető az ország szociális, társadalmi, kulturális és területi kettészakadása. Ebben a helyzetben a demokrácia is sérülékennyé és veszélyeztetetté válik. Nehézségeinket fokozza, hogy a jobboldal nem veszi tudomásul, hogy milyen veszélyt jelent az ország szociális kettészakadása. Ezzel szemben olyan politikát folytat, amely úgy akarja fenntartani fejlődésünk már elért ütemét, hogy mindenben a már ma is tehetős, beérkezett rétegeknek kedvez, és nem tesz lépéseket a kettészakadás folyamatának megállítására. Nem demokrácia kiszélesítésére, a minél szélesebb megegyezésre, a köztársaság igazi szellemének kiszélesítésére törekszik, hanem vékony parlamenti többségére támaszkodva bürokratikus eszközökkel igyekszik fentebb jellemzett politikáját érvényesíteni. Márpedig ilyen módon érdemben az Európába való beilleszkedésről sem beszélhetünk. Ott az elmúlt évtizedek során olyan új társadalmi többséget, életerős "közepet" hoztak létre, amely alapja a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésnek, bázisa a még elmaradt, diszkriminált rétegek felemelésének, ugyanakkor támasza a demokráciának. Versenyképes, de a mainál igazságosabb, humánusabb társadalom megteremtése a XXI. század elejének történelmi értékű nagy nemzeti feladata. Nemcsak formailag, de a dolog lényegét tekintve is be akarunk illeszkedni Európába. Ennek megvalósítását vallja és vállalja a magyar szociáldemokrácia, a Magyar Szocialista Párt. Egyrészt biztosítanunk kell a gazdaság stabil, kiegyensúlyozott növekedését, az ország modernizálását, fokozatos felzárkózását a fejlett országok sorába. Másrészt és ugyanakkor azonban végre kell hajtanunk a társadalom és a kultúra stabilizációját, meg kell akadályoznunk az ország kettészakadását, mind szélesebb körben meg kell valósítanunk az esélyek egyenlőségét, mindenekelőtt esélyt kell biztosítanunk azoknak, akik kimaradtak ebből a fejlődésből. Mi szocialisták olyan Magyarországot akarunk, amely mindannyiunké. Olyan Magyarországot akarunk, ahol mindenkinek nem csak joga, hanem lehetősége és esélye is van az emberhez méltó életre. A demokrácia számunkra nemcsak jogi-politikai, hanem gazdasági és társadalmi kategória is, amelynek középpontjában a cselekvő ember áll. A szocialista internacionálé pártjai ezt nevezik demokratikus szocializmusnak. Az esélyegyenlőség programja A Magyar Szocialista Párt vallja, hogy a társadalmat ma kettészakító gondok megoldását, a nemzet összetartozásának erősítését és ezzel egyidejűleg felzárkózásunkat a fejlett nemzetek közé leginkább olyan program biztosíthatja, amelynek minden elemét áthatják a szociáldemokrácia hagyományos és új értékei: A szabadság egyaránt jelenti az emberi jogok tiszteletét, az egyén kiteljesedésének lehetőségét, a demokrácia teljességét, a tudás, az információ, a véleménynyilvánítás, a társadalmi-politikai életben való részvétel, a másság szabadságát és mindezek által a társadalom, a gazdaság, a kultúra, az emberek mindennapi életének a közérdeket is szolgáló szabad fejlődését. Az egyenlőség és igazságosság biztosítja, hogy a szabadságból mindenki részesedjen. Ennek jegyében küzdünk az esélyek mind teljesebb egyenlőségéért, az egyenlő esélyek társadalmáért, fellépünk mindenfajta (örökölt és újonnan keletkező) megkülönböztetés ellen. Megvalósítjuk az igazságos közteherviselést. A szolidaritás a szabadság, egyenlőség és igazságosság elvét a gyakorlatban is valósággá változtatja, védelmet, biztonságot nyújt a nehéz helyzetben lévőknek, segíti felzárkózásukat. A minőség alapja a tudás és a kultúra, amely a munka, az élet, az anyagi és erkölcsi javak magasabb színvonalát hozza létre, és lehetővé teszi egy élhető és lakható, az ember kiteljesedését szolgáló, a kultúrát életszükségletté tevő világ megteremtését. A közösség, egyaránt beleértve a családot, az emberek által szabadon létrehozott munkatársi, baráti, szabadidős, társadalmi, kulturális, világnézeti társulásokat, összefoglalóan a civil társadalmat és végül a mindannyiunkat egybefogó nagy közösségeket: a nemzetet, a szabad emberek egész világra kiterjedő szövetségét. Mindezek együttesen biztosítják, hogy az ember otthont találjon a világban, és megvalósíthassa a közösség törekvéseivel harmóniában lévő saját vágyait. Az egészség, amelyen most mindenekelőtt az egész-séget, az egészre irányuló gondolkodást értjük, tehát azt, hogy mi mindig a közösség, a társadalom egészének igazságos érdekeit kívánjuk képviselni. Ennek a gondolatnak része az ember személyes egészségének értéke, amely testi, lelki, szellemi erőt, jólétet, biztonságot ad, és az ember természeti és társadalmi környezetének egészségét is jelenti. A társadalom békéje, mint mindennek előfeltétele, de nemcsak a szó passzív, hanem mindenekelőtt aktív értelmében, mint olyan átfogó emberi magatartás, amely szüntelenül az egymás megértésén és elismerésén alapuló párbeszédre, harmóniára és együttműködésre törekszik. A Magyar Szocialista Párt ezekre, a Magyar Szociáldemokrata Chartában is megfogalmazott értékekre építve a nemzet egészének felemelkedésére készít múltunk minden értékes örökségét megőrző, de a társadalom évszázados bajait orvosló programot. Olyan programot, amely az ország valamennyi állampolgára számára megvalósítja az álmot: a tisztes európai jólétet, az élet új minőségét, a jövő biztonságát. Olyan jövőt akarunk, ahol a felemelkedés nem egy szűk réteg kiváltsága, hanem társadalmi helyzettől, nemtől, vallástól, nemzetiségtől, politikai nézettől függetlenül tízmillió magyar állampolgár mindennapi élménye. Jólét akarunk lehetőség szerint mindenkinek, szabadságot mindenkinek, demokráciát mindenkinek, egyenlő esélyeket mindenkinek, igazságosságot mindenkinek. Tudván természetesen, hogy mindezt nem lehet egycsapásra, mintegy varázsütésre megteremteni, mi olyan politikát kívánunk folytatni és megvalósítani a társadalom, a nemzet, nép érdekében, amely mindig, minden helyzetben, minden nehézség közt ezt tartja szem előtt és ebbe az irányba lép előre. Amely reális és megvalósítható célnak tekinti MINDANNYIUNK MAGYARORSZÁGÁT. Jól tudjuk, hogy ennek teljes megvalósításához évtizedek közös munkája szükséges. Hatalmas feladat, de nem lehetetlen. A Magyar Szocialista Pártnak az a célja, hogy Magyarország állampolgárainak európai színvonalú, jólétet nyújtó, az emberi teljesítményt elismerő és ösztönző, a fiatalok számára magas színvonalú tudást és boldogulást egyenlő eséllyel biztosító, egészséges, versenyképes társadalom legyen. Milyen Magyarországot akarunk? Mi szocialisták azt akarjuk, hogy a ma itt élő emberek számára sem túl távoli jövőben, 10-15 év múlva, olyan Magyarországon élhessünk és boldogulhassunk, ahol már megvalósultak a következő programpontok, tehát jelen időben beszélhetünk róluk: A társadalom többségét a tisztes jólétben élő, anyagi-kulturális felhalmozásra képes középrétegek adják: a modern értelemben vett "középosztály". Amely már semmiképpen sem azonos a történelmi középosztállyal, hiszen beletartozik a saját munkájukból, bérükből élők többsége is, mint ahogy természetesen beletartoznak a vállalkozók, az egyéni gazdálkodók és szövetkezeti tagok, az értelmiségiek, és mindazok, akik a minőségelvű és tudásalapú világban tudással rendelkeznek. Mindezen belül külön is védelemben részesülnek egyrészt a munkások, a bérből, fizetésből élők, másrészt mindazok, akik a társadalmi-gazdasági átalakulások vesztesei voltak vagy lehetnek, munkájukat elvesztik, vagy bármely okból diszkriminációt szenvednek. A gazdaság fejlődése, a jövedelem-, adó- és szociálpolitika együttesen biztosítja a tömeges szegénység felszámolását, az egyenlőtlenségek csökkentését, a társadalom egyre nagyobb hányadának jólétét, életminőségének javulását. Egyszer s mindenkorra megáll tehát Magyarország kettészakadásának folyamata. Nem távolodunk, hanem közeledünk egymáshoz. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjaként, egyenrangú félként vesz részt az európai integráció döntéshozatalában, vagyis Európa sorsának meghatározásában. A magyar állampolgárok, egyben európai polgárként, közvetlenül élvezik az uniós tagság előnyeit, így többek között a szabad letelepedést, a szabad munkavállalást, az európai oktatási intézményekben való tanulást, az unió értékrendszerének alapját képező szociális és demokratikus jogokat. Hazánk önazonosságát ápoló országként tagja a fejlett európai államok közösségének, büszke hagyományaira, nemzeti értékeire, kultúrájára. A társadalom legfőbb értéke a tudás. A XXI. század emberi tudásra, a munka minőségére, az információ szabadságára épülő világában magától értetődő lesz az egész életen át való tanulás és művelődés, az információval való eredményes gazdálkodás. Magyarország versenyképességét a gyermekkortól az aktív élet végéig tartó oktatással, művelődéssel szerzett magas színvonalú tudás adja. Mindenkinek bővülő esélye és reális lehetősége van a piacképes tudás megszerzésére, a művelődésre, a hiteles tájékozódásra és információra, a kultúra, a művészet élvezetére. Az emberek megélhetésének legalapvetőbb forrása változásaiban is változatlanul a munka. A teljes körű foglalkoztatottság elve (a munka ma még atipikus formáinak elterjedésével együtt) biztosítja, hogy mindenki, aki akar és tud dolgozni, munkát talál. A munkával megszerezhető jövedelem pedig alapvető forrása saját maga és családja jólétének és szociális biztonságának. Az időskor anyagi biztonságát a hosszú évek munkájával és járulékfizetésével megszerzett nyugdíjak garantálják. A szociális ellátás rendszere a jogosultság, a méltányosság és a rászorultság elvére épül. Biztosítja az önmaguk sorsán változtatni képtelenek szociális védelmét, és az egyénre háruló többletterhek enyhítésével megakadályozza a lecsúszást, az elszegényedést. Normatív alapon, szociális jogosultságként járul hozzá a gyermeknevelés terheihez, és ad minimális szociális biztonságot a jövedelemmel nem rendelkezőknek. A méltányosság és igazságosság alapján többet ad azoknak, akik nehezebb helyzetben vannak. A rászorultság figyelembevételével enyhíti az átmenetileg vagy tartósan nehéz élethelyzetbe kerülők gondjait. Nincs többé tátongó szakadék az ország fejlett és fejletlenebb régiói között. Közigazgatási egységként is létrejönnek és megerősödnek az ország jelentős területeit összekapcsoló régiók, amelyek feladatokat és forrásokat vesznek át a kormánytól. A kistérségi és regionális együttműködés, az infrastruktúra fejlődése, a beruházások és vállalkozások ösztönzése, a kistelepülések, a vidék közösségeinek megerősödése biztosítja a hátrányok folyamatos leküzdését. Az agrárgazdaság reformja, a kiszámítható támogatási rendszer lehetővé teszi a versenyképes gazdálkodást, a korszerű termeléssel elérhető tisztességes jövedelmet, a természet- és környezetbarát fejlődést. A magyar mezőgazdaság versenyképes magántermelők, gazdasági társaságok, szövetkezetek alkotta vegyestulajdonú gazdaság. Az emberek egészségben, szellemi-testi frissességben megélt életkora megközelíti a fejlett országokét. A jövedelmi különbségek és az ehhez társuló szegénység mérséklődése, a munka- és lakókörnyezet káros hatásainak csökkenése, a köz- és létbiztonság erősödése, a szabadidő bővülése, a sport, a kultúra elérhetősége, az életmód, az élet minőségének javulása egyaránt hozzájárul a tartalmas emberi élet meghosszabbodásához. Véglegesen megszűnik az egészségügy válsága, és olyan humanizált, igazságos és hatékony egészségügyi rendszer jön létre, amely mindenki számára hozzáférhető, amely tiszteli a beteg ember jogait, amely egyre teljesebb mértékben kielégíti a lakosság szükségleteit, és amely anyagilag és erkölcsileg egyaránt megbecsüli a gyógyítókat. A fejlődés megőrzi a természet szépségét és kincseit, az emberi élet minőségét biztosító környezetet. A természet- és környezetvédelem az állam és a társadalom figyelmének központjába kerül. Leküzdjük az e téren való elmaradottságunkat. A települések és az infrastruktúra fejlődése az ember és környezete, az ember és a természet harmonikus kapcsolatának helyreállítását, fenntartását szolgálja. A fiatalok és a gyermekek számára minden esély és lehetőség adott, hogy éljenek az információs társadalom nyújtotta lehetőségekkel. Családi hátterétől függetlenül mindegyikőjüknek azonos esélye van a legmagasabb színvonalú tudás megszerzésére, az önálló élet, a családalapítás anyagi hátterének megteremtésére, a lakáshoz jutásra, saját kultúrájának kialakítására, a közéletben való tevékeny részvételre, egy új, minőségi életre. Megvalósul a nők egyenlősége a munkában és a családban egyaránt. Nem jelent feloldhatatlan ellentmondást a hivatás és a gyermeknevelés egyidejű vállalása. Fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapnak a nők a gazdaságban, a közéletben és a politikában. A család szerepe valóban megerősödik, de nemcsak a tehetős rétegek soraiban, hanem a társadalom egészében. A család férfi és nő egyenrangú szövetségévé válik egy közösen vállalt értelmes életre, a gyermekek felnevelésére. A társadalom biztosítja minden nemzeti kisebbség egyenlőségét, szabadságát és autonómiáját. Ugyanezt élvezik a határainkon túli magyarok is. Autonómiájukat szerződések szavatolják. Egyenrangú tagjai a magyar nemzetnek. Nemzeti üggyé válik a roma lakosság fokozatos, mind teljesebb integrációját. Nő a roma fiatalok iskolai végzettsége, az egész cigány lakosság képzettsége, foglalkoztatottsága. Mindezzel döntő mértékben javul a cigányság többségének életszínvonala, mind szélesebbé válnak azok a roma középrétegek, amelyek szerves részei a civil társadalomnak, a közéletnek. Az állam pozitív mintákkal segíti beilleszkedésüket, és határozottan fellép minden hátrányos megkülönböztetés ellen. Az állam, a közigazgatás, az önkormányzatok - együttműködve a polgárok autonóm, önszervező, szolidáris szerveződéseivel, a társadalmat átszövő civil szervezetek hálójával - nagy hatékonysággal működnek. A politikai és társadalmi élet a demokrácia és a köztársaság elvein és erkölcsén alapul. Az állam képes és kész a gazdaság fejlődését a társadalom többsége érdekének, az egyenlő esélyek biztosításának, az emberi tudás, a humán értékek kibontakoztatásának szolgálatába állítani. Az állam nem uralkodik, hanem gondoskodik, nem diktál, hanem esélyt teremt, szolgál és szolgáltat. A gyakorlatban valósítja meg azt a demokratikus eszményt, amely az emberek minél szélesebb együttműködésére épít, az azonosságot keresi, nem a különbözőséget, amelyet a megegyezés, a konszenzus keresése mozgat és nem az egymás elleni harc. A társadalom tagjainak természetes szükséglete és mindennapi élménye demokratikus jogaik gyakorlása. Az önkormányzatiság erősítésével a döntések egyre szélesebb köre születik meg helyben, ott, ahol az érintettek a kellő ismeretek birtokában bele is szólhatnak azok alakításába. A képviseleti demokrácia intézményeinek működése mellett az állampolgároknak egyre szélesebb lehetősége, de igénye is van közvetlenül dönteni szűkebb és tágabb közösségük sorsáról. Az emberek elfogadják és tiszteletben tartják a másik ember világnézetét, vallását, politikai felfogását, másságát, elutasítják a kirekesztést, a gyűlöletkeltést. Az egyházak, vallási felekezetek hitéleti tevékenységükön túl tevőlegesen részt vállalnak a társadalom gondjainak megoldásából, a szenvedők, a betegek, a magukra maradottak és a hátrányos helyzetűek gondjainak enyhítéséből. Következetesen, békésen és közmegegyezéssel valósul meg az egyház és az állam szétválasztása. Az állam nem törekszik világnézeti, politikai befolyásra, tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, az emberek vallási, hitéleti és lelkiismereti szabadságát. Az ország NATO tagsága biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés kedvező külső feltételeit és megbízhatóan garantálja az ország biztonságát. A hivatásos katonákból álló, kis létszámú, de magas színvonalú hadsereg erős és demokratikus polgári irányítás mellett az ország védelmét szolgálja. Megvalósul a szabadság biztonsága: a bűnözést kiváltó társadalmi tényezők hatásának mérséklésével, a bűnmegelőzés stratégiájának kidolgozásával és végrehajtásával, eredményesebb bűnüldözéssel javul a közbiztonság, az élet és vagyonbiztonság. A társadalom harmonikus működésének egyik alapvető feltételeként az állam és a polgárok közössége következetesen, kivételeket nem ismerő módon, ugyanakkor a jogállami normák szigorú betartásával lép fel az emberek biztonságát veszélyeztető bűnözés minden formája ellen. A gazdasági és politikai életben egyaránt visszaszorul a korrupció. A korrupció elburjánzása ma már a gazdaság működését és a társadalom biztonságát is veszélyezteti. Olyan jogi, gazdasági és morális környezet jön létre, amelyben elítéli és szankcionálja a korrupció minden megnyilvánulását. És végül, de nemcsak, hogy nem utoljára, de mindennek biztosítékául: a gazdasági növekedés elősegíti az emberi élet kiteljesedését. Az ország gazdasága szervesen beilleszkedik az Európai Unió rendszerébe. A nemzetgazdaság kiegyensúlyozott és az európai átlagot meghaladó fejlődése, az Európai Unió forrásainak bevonása az ország felzárkózását, az emberek életkörülményeinek, életminőségének javulását, a társadalompolitikai célok megvalósulását szolgálja. Az állami gazdaságpolitika erősíti a hazai kis- és középvállalkozásokat, fokozatosan visszaszorítja a "rejtett" (fekete és szürke) gazdaságot és egyúttal továbbra is kedvező feltételeket nyújt a külföldi tőkebefektetéseknek. Magyarország gazdasági fejlettségi szintje a következő század második évtizedének közepére eléri az Európai Unió jelenlegi átlagát.