VII.A SZABAD, DEMOKRATIKUS, ÖNSZERVEZŐ TÁRSADALOM 1. Konszenzusos demokráciát A szocialisták szerint a demokratikus intézmények működését egyre inkább a megegyezésre, a konszenzusra való törekvés kell, hogy jellemezze. Olyan demokráciát akarunk, ahol A parlamenti többség birtokosai tudják, hogy a nemzet ügyének képviseletében mindig minél szélesebb egyetértésre és együttműködésre kell törekedni a társadalom és a politika erőivel, a civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel. Következetesen megvalósul a köztársaság eszménye és erkölcse, a jogállamiság, a hatalom megosztása, a testületek döntési joga, a jog előtti egyenlőség, ahol már nem érvényesülnek a feudalizmus, a "király nélküli királyság", a hatalmi csoportok privilégiumai. A hatalmon lévők döntéseikbe bevonják a civil társadalmat, az érdekképviseleteket, és a döntések - az önkormányzatiság erősítésével - mindig azon a szinten születnek, amelyen az ahhoz szükséges ismeret és érintettség található. (szubszidiaritás) A képviseleti demokrácia intézményeinek működése mellett az állampolgároknak a demokrácia közvetlen formái révén egyre szélesebb lehetőségük van közvetlenül is beleszólni szűkebb és tágabb közösségük sorsának alakításába. A kormányzat igényli a nyilvánosság kontrollját, a politikai és gazdasági nyomástól független média pártatlan híradásait és véleményét. 2. Aktív, esélyteremtő államot Az MSZP szerint olyan államra van szükség, amely feladatait a mainál jóval hatékonyabban, kevésbé bürokratikusan látja el. Hatékonyabb, mert épít a demokrácia intézményeire, szerves kapcsolatban van a civil társadalommal, és mert közigazgatása ésszerű, modern, a minőségre, a tudásra, és az információ fejlett eszközrendszerére épül. Célunk az aktív, esélyteremtő állam, amelynek tevékenységében egyszerre érvényesül: a) A sikeres alkalmazkodás feltételeinek kialakítása a globális folyamatokban, a csatlakozás és eredményes részvétel az európai integrációs szervezetekben. b) A belső szociális integráció minél magasabb szintjének elérése, a társadalmi, területi, kulturális egyenlőtlenségek mérsékelése, az esélyek megközelítőleg azonos biztosítása. c) Az Európába integrálódó demokratikus, szociális jogállam elveinek és működési módjának vállalása. A modern szociáldemokrácia államfelfogása egybeesik az Európai Unió legfontosabb törekvéseivel. Az állam a globalizálódó világban számos korábbi funkcióját elveszti, mert azok egy része az integrációval nemzetközi szintre emelkedik, más része pedig a regionalizmus, önkormányzatiság megerősödésével helyi szintre decentralizálódik. Ezzel párhuzamosan azonban megerősödik az állam szerepe a tudásalapú gazdaság fejlődésének ösztönzésében, a szociális biztonság és a foglalkoztatás megerősítésében, az országok gazdaság- és társadalompolitikájának összehangolásában. Az állam szerepe nem csökken, hanem megváltozik. Az állami szerep módosulásával összhangban megváltoztatjuk a társadalom és a közigazgatás viszonyát. A minőség, a hatékonyság, a gondoskodás elvét érvényesítjük az állami szervek által nyújtott szolgáltatásokban. Az állampolgároknak joguk van ahhoz, hogy az adójukból fenntartott állami szervezetek ügyeiket gyorsan és jól végezzék. Egyszerűsítjük az ügyfél és a hivatal kapcsolatát, ahol lehetséges bevezetjük az elektronikus ügyintézést. Biztosítjuk a közszolgáltatások teljesebb elérhetőségét, ahol szükséges a hét minden napján, a nap minden órájában. Tovább erősítjük az alkotmányos jogállam alapvető értékeit és garanciáit: a politikai demokráciát, a hatalommegosztást, az alapvető emberi jogok tiszteletét, a törvényességet és a jogbiztonságot. Hatékonyan érvényesítjük a parlament törvényhozó, ellenőrző és nyilvánossági funkcióját. Biztosítjuk a kisebbségek parlamenti képviselete, és a nők megfelelő arányát a törvényhozásban. Célunk, hogy a nagyobb társadalmi támogatottság érdekében a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza. Az állammal szemben megfogalmazott alapjogok érvényesülést kiterjesztjük a magánviszonyokra is. A szociális jogállam követelményének megfelelően az alkotmányos alapokat is érintően újraszabályozzuk a szociális jogokat. A szociális jogok nemzetközi követelményei alapján világossá tesszük, mely jogok érvényesülnek alanyi jogként, melyek szolidaritás alapú, méltányossági jellegűek, s melyek tartoznak a rászorultsági, segélyezési ellátások körébe. Megerősítjük az állampolgároknak a hivatallal szembeni jogvédelmét. Biztosítjuk, hogy a környezetvédelem, az építésügy, az ingatlannyilvántartás, a gazdasági hatósági eljárások területén a közigazgatás jogvédelmi szervezetként is hatékonyan működjön. Széles körben kiterjesztjük a jogérvényesítés közvetítéses, egyeztetéses formáit. A közigazgatás politikai semlegességét a köztisztviselők jogbiztonságának megteremtésével, a társadalmi nyilvánosság és ellenőrzés lehetőségével erősítjük meg. A szolgáltató államban egyre nagyobb szerepet kap a köztestületi önkormányzatiság. Jogi és politikai eszközökkel, pártállástól függetlenül mindent megteszünk a közélet tisztaságának biztosításáért, a korrupció minden formájának felszámolásáért. Az igazságszolgáltatási reform folytatásával és befejezésével, a regionális szint kialakításával megerősítjük a jogállami jogbiztonság alapvető garanciáját jelentő bírósági szervezetet. Ezzel megteremthető a feltétele annak, hogy a Legfelső Bíróság eredményesen gyakorolhassa az egységes ítélkezési gyakorlatot segítő funkcióját. Megerősítjük az ügyészség jelenlegi alkotmányjogi helyzetét és szerepét a büntető eljárások szabályainak betartatásában. Az Alkotmánybíróságot a jogállam egyik kiemelkedő jelentőségű intézményének tekintjük. A működésére vonatkozó szabályok korszerűsítése - függetlenségének maradéktalan megőrzése mellett - az elkövetkező évek feladata. A modern állam követelményeinek megfelelően kezdeményezzük az új Alkotmány megalkotását, amely erős biztosítékokat tartalmaz a jogállami követelmények betartására, az államhatalom korlátozására. 3. Független és erős önkormányzatokat Az önkormányzatiság a modern európai értékrend egyik legfontosabb alapértéke. A szocialisták számára a helyi önkormányzatok a demokratikus jogállam alappillérei, a demokratikus hatalomgyakorlás egyik garanciája. Az önkormányzatok a mindenkori kormány ellensúlyát képezik, kapcsolatuk lényegét mégsem a szemben állásban, hanem az alkotmányosan biztosított feladat megosztáson alapuló együttműködésben látjuk. Az önkormányzatiság megerősítésében kiemelt szerepe van a regionális önkormányzatok létrehozásának, az önkormányzatok finanszírozási reformjának és a Európai Uniós felkészülésnek illetőleg a későbbi szerves integrálódásnak. Meg kívánjuk erősíteni az önkormányzatok önállóságának alkotmányos garanciáit. A tíz évvel ezelőtt létrehozott önkormányzati rendszer értékei új, az Alkotmányban rögzített garanciákat igényelnek. Miközben védjük a települési közösségeket az állami túlhatalomtól, elvárjuk az önkormányzatoktól, hogy demokratikus működésükkel hatékonyan szolgálják az őket megválasztó állampolgárokat, és biztosítsák a kisebbségek alkotmányos jogait. A feladatok és hatáskörök felülvizsgálata alapján hosszú távú munkamegosztást kell kialakítani az állam és az önkormányzatok között. A hatáskörök meghatározásakor a jelenleginél sokkal jobban figyelembe kell venni az egyes települések teherbíró és feladatellátó képességét. Ösztönözni fogjuk az olyan helyi, önkormányzati komplex feladat ellátási rendszerek létrehozását és fejlesztését, amelyek hatékonyabb segítséget nyújtanak a társadalom kettészakadásának mérséklésében. Meg akarjuk teremteni az önkormányzati feladatok és a finanszírozás összhangját. Az államnak biztosítania kell a kötelező feladatellátáshoz szükséges támogatást. Átfogó adóreform keretében a központi adóelvonás mértékének fokozatos csökkentésével párhuzamosan növelni kívánjuk az önkormányzatok költségvetésében a saját bevételek arányát. Olyan differenciált, nyilvános és ellenőrizhető támogatási rendszert hozunk létre, amellyel mérsékelhetők a fejlettségbeli különbségek. Az önkormányzati rendszer szerkezetének továbbfejlesztésének széles alapú konszenzusra kell épülnie. Meggyőződésünk szerint nem lehet választási ciklusonként új pályára állítani a magyar közigazgatást. A közigazgatási struktúrát az Európai Unió követelményeivel összhangban, fokozatosan kívánjuk átalakítani, úgy, hogy az átmenetileg sem okozzon fennakadást a lakossági szolgáltatásokban. - Települési szinten erős autonómiával, de a képességekkel arányban álló feladatokkal felruházott önkormányzatokat szeretnénk. - Meg kívánjuk erősíteni a kistérségi önkormányzati társulásokat, pénzügyileg is támogatva feladataik ellátását és jobban építve a helyi kezdeményezésekre, összefogásra. - A megyei közigazgatás legfontosabb feladata az állampolgárokhoz közvetlenül kötődő közszolgáltatások - a magas szintű kórházi ellátás, középfokú oktatás, múzeumok, könyvtárak, levéltárak színvonalas szakmai munkájának - biztosítása. - Az elmaradott területek felzárkóztatása, a versenyképesség fokozása és a szomszédos országokkal való, közös történelmi hagyományokra épülő együttműködés megerősítése érdekében meghatározó szerepet tulajdonítunk a regionalizmusnak. A közvetlenül választott regionális önkormányzatok létrehozásának célja, hogy a decentralizáció és a partnerség elve alapján maguk a régiók döntsenek a térség- és területfejlesztés kérdésiről. A regionális önkormányzatok a törvényekben rögzített feladataikat saját bevételeikből és a kormányzati fejlesztési források és döntések decentralizálása eredményeképpen biztosított forrásokból valósítják meg. Ezzel összhangban át kívánjuk alakítani a területfejlesztés intézményrendszerét, hogy megszűnjön az igazságtalan megkülönböztetésre módot nyújtó állami túlhatalom a fejlesztési döntésekben. 4. Erős civil társadalmat Magyarországon - a modern európai demokráciákhoz hasonlóan - az elkövetkező évtizedben tovább nő és erősödik a civil szféra. A kilencvenes évek robbanásszerű mennyiségi növekedése után a következő tíz-tizenöt évben várhatóan inkább a belső szerkezeti változások, a szerepek tisztázódása, a stabilizálódás lesz jellemző. Ehhez azonban aktív kormányzati magatartásra, végiggondolt szabályozási és támogatási politikára van szükség. A szocialisták az állami (önkormányzati) szervek, intézmények és a civil szervezetek közötti rendezett partneri együttműködésben érdekeltek. Ennek ma még hiányos jogi és gazdasági feltételeit a törvényalkotásban, illetve a helyi önkormányzatokban kell megteremtenünk. A szocialisták elismerik a nem profitorientált szervezetek közhasznú tevékenységét. Alapvető értéknek tartják a civil társadalom szervezeteinek függetlenségét, fellépnek minden olyan törekvés vagy intézkedés ellen, amely a szervezetek önállóságát sérti, politikai vagy állami függőséget eredményez. Ugyanakkor mind a párt politikai lépéseinek megtervezésében, mind a kormányzásban nélkülözhetetlennek minősítik a civil szervezetekben felhalmozott szakmai tudást és társadalomismeretet. A szocialisták feladatuknak tekintik: Megteremteni annak törvényes garanciáit, hogy a civil szervezetek ellenőrizhessék a mindenkori kormányzati és helyi hatalom tevékenységét. Az országos és helyi társadalmi párbeszéd hosszú távon stabil intézményeit a civilszervezetekkel, azok képviselőivel közösen kell újra kialakítani és működtetni. Ezek a helyi valamint országos érdekképviseleti és érdekegyeztető fórumok, intézmények teszik majd lehetővé azt, hogy a civil szervezetek megismerhessék az állami szervek szándékait, tervezett döntéseit, kialakíthassák róla véleményüket, befolyásolhassák is magát a döntést, sőt bizonyos kérdésekben részesei is legyenek azoknak. Átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tenni az állami (önkormányzati), a nonprofit és a piaci szervezetek közötti munkamegosztást. Olyan működési és szabályozási környezet kialakításán dolgozunk, amely lehetővé teszi, hogy a különböző társadalmi igények, szükségletek kielégítésében a civil szervezetek, az állami és a piaci szereplők közötti verseny feltételei szektor-semlegesek legyenek, ugyanakkor érdekeltté tegyék a feleket a partneri együttműködésben. Az alapítványok, egyesületek létrejöttét, működését és gazdálkodását befolyásoló jogszabályok harmonizálását, áttekinthetővé, egyszerűen alkalmazhatóvá tételét. Fokozatosan növelni a civil szervezetek költségvetési támogatását. A költségvetési támogatások mind nagyobb része legyen hozzáférhető a helyi önkormányzatoktól. A szervezetek számára a működési jellegű költségvetési támogatások mértéke fokozatosan érje el, majd haladja meg a pártok költségvetési támogatását. Elosztása legyen egyre inkább normatív. Az ellátott feladathoz kötött támogatásokat pedig pályázati úton, szerződéses módon kell folyósítani. A civil szervezetek képviselőivel közös döntések szülessenek a számukra juttatott költségvetési támogatások elosztásáról. Az adótörvények módosításai során ösztönözni fogjuk a lakosság és a gazdasági társaságok által a civil szervezeteknek nyújtott támogatások bővülését. Középtávon elérendő cél, hogy a közhasznú szervezetek forrásait közel azonos arányban biztosítsák az adományok, a költségvetési támogatások és a szervezetek saját bevételei. Segíteni a civil szervezetek belső együttműködésének, önszerveződésének állami támogatását. Az elkövetkező évtizedben az állam támogatásával elérhető lesz, hogy a civil szervezetek a maguk által választott módon felügyeljék a szervezetek közhiteles nyilvántartását, költségvetési támogatását, biztosítsák a szektoron belüli szakmai szolgáltatásokat, illetve ellássák szektor képviseletét külföldön és belföldön egyaránt. 5. Vallás és lelkiismereti szabadságot A Magyar Szocialista Párt a teljes vallás- és lelkiismereti szabadság híve és ennek alapján tartja tiszteletben az egyházak és vallásfelekezetek szabadságát és függetlenségét. A szocialisták, miközben következetesen érvényt szereznek az állam és egyház szétválasztásának, az egyházakat a társadalom értékes intézményeinek tartják. Az egyházak és vallásfelekezetek, a hívő emberek közösségei egész történelmünk során hozzájárultak a magyarság megőrzéséhez, a nemzet fennmaradásához és felemelkedéséhez. A politikának nincs joga beleszólni a vallásos hit kérdéseibe, az egyházak világnézeti, hitéleti és vallásos tevékenysége nem tartozik a politika hatáskörébe. Az állam a jövőben sem hoz létre és működtet olyan intézményt, amely az egyházakat ellenőrizné, vagy bármilyen módon befolyásolná. A szocialisták nem tesznek különbséget egyházak és vallásfelekezetek között, azonos megbecsüléssel építik kapcsolataikat az egyházakkal. Védik a nem hívők és mindazok lelkiismereti szabadását, akik nem tartoznak egyik egyházhoz sem. A szocialisták a jövőben is fenn kívánják tartani az állam és az egyház az európai követelményeknek megfelelő, rendezett viszonyát. Az állam és az egyházak szétválasztásának felvilágosodás-kori, de ma is időszerű fogalma a modern magyar szociáldemokrácia számára új értelmet nyer: a szétválasztás nem elszigetelődést, hanem a közjóra irányuló alkotó együttműködést jelent, amely független és egyenjogú partnerek között valósul meg. A szocialisták tisztelettel tekintenek az emberek felé erkölcsi értékeket közvetítő egyházakra. Nagyra becsülik, hogy vállalják az emberekkel való egyéni törődést az élet minden szakaszában, s különösen nagy figyelmet fordítanak a szenvedőkre, a betegekre, az öregekre és a hátrányos helyzetűekre. Éppen ezért a jövőben is támogatni fogjuk az egyházak, vallási közösségek hitéleten túli, egyre szélesebb oktatási, gyógyítási, kulturális, karitatív tevékenységét, melyek fontos szerepet töltenek be társadalmi problémák megoldásában. Elő kívánjuk segíteni a nemzeti kulturális értékeink fontos részét képező egyházi műemlékek megőrzését is. A Magyar Szocialista Párt számít az egyházak véleményére, javaslataira és kezdeményezéseire a társadalom életének valamennyi fontos kérdésében és arra törekszik, hogy az állam és az egyházak között megfelelő kereteket biztosítson a folyamatos és felelős párbeszédhez. 6. A szabadság biztonságát A szocialisták számára a szabad polgárok biztonsághoz való joga, összhangban állam és társadalom felfogásunkkal, a köz biztonsága, a haza védelme, a természeti és ipari katasztrófák elhárítása mellett a személy megélhetési, szociális biztonságát, az egészségügyi ellátáshoz, a kultúrához, az oktatáshoz való jogának érvényesülését is jelenti. A közbiztonság az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlati, folyamatos és mindennapi érvényesülésének és érvényesítésének biztonsága, az, hogy rendes mindennapi tevékenységében egyetlen polgárnak sem kell előreláthatóan súlyos veszélyekre számítania, s ha ezek mégis bekövetkeznek, gyors és biztonságos segítségre lel az állam erre hivatott szerveinél. A bűnözés, a korábban nem ismert elkövetési módok, a bűnelkövetők és a bűncselekmények nemzetköziesedése - a világ más országaihoz hasonlóan - a magyar társadalom előtt álló egyik legnagyobb kihívás. A bűnözés nagyságrendje, a bűncselekményekkel okozott kár mértéke, a bűnözéssel és a bűnüldözéssel kapcsolatos sokszor torz közvélekedés akadályozza a társadalom konszolidációját, egyes szociális csoportok társadalmi beilleszkedését, és mások kirekesztésére ösztönöz. Nem alakult ki érdemi társadalmi vita és megegyezés arra nézve, hogy az emberek mennyit hajlandók áldozni jogaikból és közjavaikból nagyobb biztonságuk érdekében. A szocialisták nem a társadalmi konfliktusok kriminalizálásában, a magánszféra sérelmében, a bűnüldöző apparátusok hatáskörének ellenőrizhetetlen kiterjesztésében látják a bűnözés visszaszorításának módját. Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy az ilyen eszközök nem hoznak eredményt. A Magyar Szocialista Párt szerint alapvető változtatásra van szükség a nagyobb élet- és vagyonbiztonság megteremtése, a bűnözés minden formájának csökkentése érdekében. A változásoknak következő elveken kell nyugodniuk: A bűnözés elleni küzdelem a társadalom integrációjára irányuló átfogó politikai, gazdasági, kulturális, oktatási törekvések szerves része, azaz szakítani kell azzal a szemlélettel, amely a bűnözés csökkentését egyedül a bűnüldöző erőszakszervezetek és az igazságszolgáltatás feladatának tekinti. Meggyőződésünk, hogy a bűnözés hátterében fellelhető társadalmi okok kedvező változása vezethet csak a bűnözés tartós csökkentéséhez, a közbiztonság érezhető javulásához. A büntetőpolitikában is kapjon egyre nagyobb szerepet a bűnmegelőzés és a reszocializációs lehetőségek támogatása. Egyensúlyt kell tartani a bűnüldöző apparátusok hatásköre, eszközrendszere és a jogállamiság követelményei között. A bűnüldözés eredményességének igénye nem járhat az emberi jogok aránytalan korlátozásával, s a bűnüldöző apparátusok felett is ki kell építeni a civil kontroll rendszerét. A bűnüldöző apparátusokat a mindenkori kormány irányítja, de semmiképpen sem lehetnek a pártpolitika eszközei. A biztonság oltalmazására irányuló feladat- és hatásköröket az önkormányzatiság erősítésének jegyében kell megosztani az állami és az önkormányzati szervek között, ösztönözve és támogatva a közösségi bűnmegelőzési kezdeményezéseket. Mivel a bűnözést kiváltó társadalmi és szubjektív tényezők kedvező befolyásolása hosszú és kitartó munkát igényel, a teendők legalább egy minimális körére vonatkozóan szükséges a felelős politikai erők közötti, a kormányzati ciklusokat átívelő együttműködés. A Magyar Szocialista Párt feladatának tartja - többek között - a bűnmegelőzésről szóló törvény kidolgozását, amely rendszerbe foglalja a bűnmegelőzős jogalkotási, állami és társadalmi feladatait, eszközrendszerét és anyagi forrásait. Átfogó rendőrségi reformot kívánunk végrehajtani, amelynek eredményeként új alapokra helyezzük a rendőrség és a társadalom kapcsolatát, csökken a rendőrség militarista jellege, egyszer s mindenkorra megoldódik anyagi ellátása, a személyi és anyagi eszközök döntő többsége a bűnüldözést, s nem az irányító szerveket szolgálja, a rendőrök fizetése pedig fedezi a tisztes polgári élet költségeit. A biztonsághoz való jog nem lehet privilégium, amely csak azok számára elérhető, akik meg tudják vásárolni. Az egyén elvitathatatlan joga, hogy a globalizálódás által felfokozott és kiterjesztett hagyományos és új veszélyekkel szemben mind nagyobb védelmet élvezzen nemzetének kormányától. A közbiztonság egyaránt jelenti az állampolgároknak és a nemzeti vagyonnak a bűnözéssel, a természeti katasztrófákkal, és a tűzzel szembeni összehangolt védelmét, és ennek érdekében a különböző rendészeti és közigazgatási szervek, a civil kezdeményezések tevékenységének koordinálását.