IV. A VIDÉK TÁRSADALMA Magyarország társadalmi, gazdasági fejlődése elképzelhetetlen a vidék, a mezőgazdaság fejlődése, a vidéken, a falvakban, kisebb településeken élő emberek életkörülményeinek javulása nélkül. Magyarország európai felzárkózásához csak a vidék és a mezőgazdaság összehangolt fejlesztésén keresztül vezet az út. A vidék válságából nincs kilábalás a mezőgazdaság talpraállítása nélkül, a mezőgazdaság válságából viszont nincs kiút a vidék jelentős részét sújtó gazdasági, szociális, kulturális bajok orvoslása nélkül. Az MSZP vidék- és mezőgazdasági politikája olyan, hosszabb távra is érvényes irányokat felvázoló programmal keresi a kiutat a mai helyzetből, amely nem pusztán a vidék, nem pusztán a mezőgazdaság, de az egész magyar társadalom érdekében akarja megállítani, és ahol lehet, mihamarabb megfordítani a kialakult káros folyamatokat. Amely csökkenti az esélykülönbségeket, amely új munkahelyeket kínálva javítja a foglalkoztatást, amely szembe száll a szegénységgel. Amely a kistelepüléseken is tekintettel van az oktatás, az egészségügy, a közlekedés, az információáramlás iránti növekvő igényekre. Amely éppen ezért egyensúlyra törekszik a vidéki és városi térségek között a közkiadások, az infrastrukturális, közösségi beruházások tekintetében. Amely az erőforrások szétosztásakor és az állam egyéb rendelkezésre álló eszközeinek alkalmazása során is tekintettel van a vidékfejlesztésre, a vidék gazdaságának felzárkóztatására, a természetes és az épített környezet megóvására, valamint a szociális gondok mérséklésére. 1. Fejlődő vidéket Az MSZP álláspontja szerint Magyarország vidéki térségeit - döntően az ott élő emberek munkája, értelmes tevékenységének támogatása révén - olyanná kell formálni, hogy azt bárki, köztük növekvő számban a fiatalok, kényszer nélkül, egyenértékű alternatívaként választhassák életük színteréül. Elősegítjük a valóságos (földrajzi, gazdasági, történeti, kulturális) gyökerekkel rendelkező régiók kialakulását. Az így kialakuló régiókba illeszkedő kistérségek és e kistérségi társulások tevékenységébe bekapcsolódó kistelepülések, továbbá az állam által támogatott regionális és kistérségi összefogások és fejlesztések megerősödése garantálják a falu, a kisvárosok, a vidék fejlődését. Folyamatosan és gyorsuló ütemben mérsékeljük a vidék, a kisebb települések, a kistérségek infrastrukturális hátrányait. A régiók gazdasági, természeti és kulturális értékeit "feltáró" autópályák, autóutak mellett nagyobb figyelmet kell fordítani az összekötő- illetve bekötő utakra, a tömegközlekedésre, a szennyvízkezelésre. Alapvető jelentőségű, hogy a kisebb települések távközlési, adatátviteli, információáramlási, illetve informatikai rendszerekhez történő kapcsolódásának feltételei javuljanak. Azzal számolunk, hogy a jövőben természetes folyamatként tovább csökken a mezőgazdaságban főfoglalkozásúként dolgozók, illetve a kizárólag mezőgazdasági tevékenységből élő vállalkozók, kistermelők száma. ezért e folyamattal párhuzamosan szükséges új munkahelyeket, megélhetési lehetőséget kínálni. Ez a törekvés akkor lehet sikeres, ha új, korábban nem jellemző tevékenységek, munkahelyek ugyanúgy megjelennek vidéken, mint a mezőgazdaság, a falu tradícióihoz illeszkedők, vagy olyanok, amelyek a tájvédelemhez, tájgazdálkodáshoz, a környezetvédelemhez, a falusi turizmushoz, a kézművességhez stb. kapcsolódnak. Éppen ezért hosszú távon is megkerülhetetlen feladat a vidéket, a kistelepüléseket érintő munkahelyteremtő, illetve ösztönző politika megvalósítása. Az állam adó- és támogatáspolitikájának tartalmát, méreteit, technikáit gyökeresen át fogjuk alakítani döntően azzal a szándékkal, hogy a vidék gazdaságának fejlesztésével, a versenyképes mezőgazdasági termelés támogatásával, valamint a vidéken élő, arra rászoruló emberek támogatásával kapcsolatos szempontok, megfontolások és eszközök ne keveredjenek össze. Az egyik legalapvetőbb teendő a kistelepülések iskolarendszerének, közoktatási feltételeinek javítása, annak biztosítása, hogy legalább a közoktatás alsó tagozatát minden gyermek lakóhelyén végezhesse el. Sajátos ösztöndíj, kollégium rendszer kialakításával, kistérségi iskolatársulásokkal kell változtatni azon a helyzeten, hogy a kistelepülésekről középiskolában, felsőoktatási intézményekben továbbtanulók száma, aránya erőteljesen elmarad a nagyobb városok hasonló számaitól. Javítani szükséges a falvak, kistérségek egészségügyi alapellátásának színvonalát. A megbízható és színvonalas alapellátás mellett a kistérségen belül is elérhető egyes szakellátási lehetőségek megteremtését, illetve a szükséges ellátáshoz időben történő hozzáférés lehetőségét a vidéken, a kistelepüléseken élők számára is biztosítani kell. Feladatunknak tekintjük, hogy megoldjuk több százezer vidéken élő ember rendszerszerű szociális és társadalombiztosítási ellátásának ügyét. Támogatjuk azokat a "társadalmi vállalkozókat", akik befolyásos, köztiszteletben álló személyekként (gazdálkodók, vállalkozók, önkormányzati képviselők, orvosok, pedagógusok, agrárszakemberek, stb.) a falu talpraállásának, a kistérség fejlődésének motorjai lehetnek. Akik megértik, hogy közösségben gondolkodva, annak problémáira reagálva lehetnek csak sikeresek az egyéni fejlesztési stratégiák is. Akik szívügyüknek tekintik a település arculatának formálását, a ma embere számára is fontos hagyományok ápolását, a szakmai, kulturális, sport, szabadidős és egyéb körök, közösségek életre hívását, a jó minőségű vidéki életforma, életstílus értékeinek megőrzését, gyarapítását. Számos, az előzőekben is vázolt teendő megvalósításának egyik kulcsa, hogy milyen mértékben sikerül erősíteni az értelmiség, a vállalkozók, gazdasági szakemberek kötődését a vidékhez. Ez a közintézményeket érintően egyebek mellett a bérpolitika újragondolását, a sokszor nehezebb körülmények között végzett munka elismerését, illetve a gazdasági vállalkozások ésszerű támogatását is igényli. 2. Versenyképes mező- és élelmiszergazdaságot Nem pusztán a vidék, de egyben az ország gazdasági fejlődése szempontjából is fontos, hogy korszerű, hatékony, fejlődőképes mezőgazdaságot teremtsünk. Ez a szándék döntően a mezőgazdaság hosszú távú stratégiai szerepének felismerésén alapul. A világ népesedési helyzetének távlati alakulásával összefüggésben az élelmiszertermelés, a gazdaság igényeiből fakadóan pedig a megújuló természeti erőforrások jelentősége folyamatosan felértékelődik. Az egészséges és változatos természeti környezet megóvásához, helyreállításához, a tájvédelemhez fűződő társadalmi érdek is előtérbe állítja az ésszerű, az élelmiszertermelésen túlmutató mezőgazdálkodás szerepét. A XXI. század globalizálódó világában felértékelődik a helyi társadalom által ellenőrzött folyamatok - a helyi gazdasági, szociális, kulturális viszonyok alakításában nagyfokú önállóságot élvező döntési szabadság - jelentőségét. Természetéből fakadóan a mezőgazdaság, a tájvédelem, a környezet megóvása minderre - számos más területhez képest - jóval nagyobb lehetőséget kínál. Magyarország természeti adottságai mindezek tekintetében világméretű összehasonlításban is kedvezőek, az ebből fakadó versenyelőnyről nem mondhatunk le. Mindezekből kiindulva és a versenyképes mező- és erdőgazdálkodás, illetve aquakultúra előmozdítása érdekében, a vidéken élő emberek helyzetére is tekintettel programunk legfontosabb elemei az alábbiak: A magyar mezőgazdaság magántulajdonon alapuló vegyestulajdonú gazdaság, ahol a versenyképes magántermelők (vállalkozók) és a gazdasági társaságok érdekeltsége egyaránt érvényesül. Ahol éppen ezért a mezőgazdálkodást folytatók kapcsolata a piaccal, a költségvetéssel szektorsemleges, sem politikai, vagy egyéb szempontok nem diszkriminálják a gazdálkodás egyik vagy másik szereplőjét. A magyar mezőgazdaság fejlődésének egyik kulcsa a stabil, kiszámítható tulajdonviszonyok, földhasználati formák és a részben ezek nyomán kialakuló egészséges birtoknagyság, üzem-és birtokszerkezet. Mindezt az államnak saját eszközeivel (például egyes európai országokban alkalmazott szabályozási formák átvételével) elő kell mozdítania. Ugyancsak támogatnia kell az államnak - adó kedvezményekkel is - a mezőgazdasági termelők legkülönfélébb - beszerzési-, hitel-, értékesítési-, művelési stb. - szövetkezéseit, mert ez nem pusztán a kistermelők, kistulajdonosok, hanem az agrárgazdaság, a vidék egészének, következésképpen az ország egészének érdeke. Ésszerű politika mellett a szövetkezés olyan új útjai nyílnak meg, mint a nagyszámú kis- és közepes termelőket összefogó, egész régióra, vagy több régióra kiterjedő, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező értékesítési és beszerzési szövetkezetek. Az állam felelőssége, hogy az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény keretei között működő agrárrendtartást, átlátható adó-és támogatáspolitikát valósítson meg, a minőséggel összhangban álló, kiszámítható és érvényesíthető termelési árakat érjen el versenyképes mezőgazdasági árutermelés érdekében. Ehhez egyebek mellett elengedhetetlen, hogy az árutermelés támogatására szánt költségvetési források ne keveredjenek össze a vidékfejlesztést, a vidék gazdaságának fejlesztését, illetve a vidéken élő rászoruló rétegek szociális támogatását célzó forrásokkal. Figyelembe kell venni, hogy a hazai támogatáspolitika sem mértékét, sem formáit tekintve nem lehet független az európai gyakorlattól, ezért az uniós szabályozás esetleges változásait érdekünkben áll Magyarországon is követni. Már csak emiatt is előnyben kívánjuk részesíteni a mezőgazdasági beruházásokhoz, a korszerű agrotechnika megteremtéséhez, a talajerő-utánpótláshoz, a korszerű biológiai, biotechnikai eljárások alkalmazásához kapcsolódó támogatásokat. A támogatáspolitikának azt is figyelembe kell vennie, hogy ésszerű, a piaci, értékesítési lehetőségeket szem előtt tartó, a komparatív előnyöket biztosító termelési szerkezet kialakulását mozdítsa elő. E nézőpontból a hagyományos szántóföldi kultúrák, a gabonatermesztés, az állattenyésztés mellett növekszik a kertészet (zöldség, gyümölcs, szőlő-bor, dísznövény, gyógynövénytermesztés) szerepe, a különleges minőség, a hungaricumok, a biotermelés, az erdőgazdálkodás, a halászat és az aquakultúra jelentősége. Javítani fogjuk a mezőgazdasági termelés szervezettségét, tervezhetőségét, amely a támogatáspolitika mellett az állam olyan felelősségvállalását is igényli. Ez egyfelöl a biztonságos jogi környezet (beszerzés, értékesítés, hitelkapcsolatok, finanszírozás) megteremtését jelenti, másfelől a jóminőségű termeléshez nélkülözhetetlen információk, szolgáltatások (termelési, értékesítési információk, a klimatikus viszonyokra, a talajra, a vízháztartásra vonatkozó adattárak, az ezekkel kapcsolatos helyi képzési, szaktanácsadási teendők ellátása stb.) biztosítását, illetve elérhetőségét garantálja. A magyar mezőgazdaság termelési, értékesítési tevékenységét is egyre inkább EU-konform eszközökkel kell szabályozni. Az ehhez történő közelítés már a csatlakozásunk előtt is a kormányzat felelőssége. A mezőgazdasági támogatáspolitika és a vidéket érintő szociálpolitika tudatos szétválasztása azért is nélkülözhetetlen, mert sem az érintetteknek, sem az országnak nem érdeke fenntartani azt az illúziót, hogy néhány hektáros birtokon búza-, vagy kukoricatermelést jövedelmezően lehet folytatni. Az államnak viszont felelőssége, hogy mindazokat, akik munkahely hiányában, kis földterületön munkájukból megélni nem tudnak, szociális támogatásban részesítse. Ennek célszerű formáját az érintettek véleményére támaszkodva kell kialakítani. A Magyar Szocialista Párt vidék- és mezőgazdasági programjának egyik kulcsa, hogy azt nem leegyszerűsített ágazati kérdésként kezeli, hanem gazdaságpolitikájának, társadalompolitikájának egészébe illesztve kívánja megvalósítani. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan piackonform, EU-konform eszközöket alkalmazzunk, amelyekkel javítható a mezőgazdaság jövedelmezősége, fokozatosan zárhatók az agrárolló szárai. A szocialisták meggyőződése, hogy a vidék történelmi, egyben értékes, művelt táj, amelyben emberek élnek és dolgoznak, amelynek fenntartása társadalmilag fontos, és amelynek nagy a gazdasági értéke is. A vidék azonban csak akkor tudja betölteni azt a szerepét, hogy a társadalom által egyre inkább igényelt biztonság és kiegyensúlyozottság forrása legyen, ha megmarad vonzó önállósággal rendelkező lakóhelyként. amelynek jó az infrastruktúrája, amelyben életképes mezőgazdasági, erdészeti és halászati szektorok működnek, környezete egészséges és jól gondozott. Röviden szólva: ha a vidék az érintettek számára kiszámítható jövőt biztosít. Csak olyan kormányzat képes a fejlődés előzőekben vázolt előmozdítására, amely konkrét elképzeléseit az érintettekkel, az érdekképviseletekkel folyamatos párbeszédben alakítja. Az élelmiszertermelő, illetve megújuló nyersanyag- és energiaforrásként is egyre jelentősebb mezőgazdaság, az erdő- és vadgazdálkodás, a turizmus, a mindezekhez kapcsolódó ipari és szolgáltató háttér egyedülálló lehetőséget kínál hazánk természeti és szellemi erőforrásainak új minőséget eredményező összekapcsolására. Ez lehet a következő évtized vidék- és mezőgazdaság politikájának egyik kiindulópontja. Minden távlati elgondolás valóra váltásának elengedhetetlen feltétele a jelenlegi válságból történő kilábalás. Ennek legelső lépése: a vidéket, a mezőgazdaságot megszabadítani attól a rossz álomtól, amelyet a magát a vidék, a mezőgazdaság szószólójának kinevező, alkalmatlan, hozzá nem értő emberek, súlyos károkat okozó csoportja keltett. A Magyar Szocialista Párt összehangolt vidék- és mezőgazdaság-fejlesztési elképzeléseinek kimunkálásában és megvalósításában számit az e területen dolgozó személyek önzetlen munkájára, a vidék, az agrárium szereplőiben felhalmozódott ismeretekre, tapasztalatokra. Megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a fiatal szakemberek véleményére, munkájára, támogatja az ehhez szükséges feltételek megteremtését.