A Magyar Szocialista Párt

választási politikai programja

(1998-2002)

(Elfogadta az MSZP kongresszusa 1998. március 7-én)

 

 

 

 

A Magyar Köztársaság polgárai a harmadik demokratikus választásra készülnek. 1990-ben a politikai rendszerváltás, 1994-ben a gazdasági-társadalmi megújulás volt a tét.

A választópolgárok felelőssége azonban 1998-ban sem kisebb: szavazatukkal arról döntenek, hogy megerősítik-e azokat a folyamatokat, amelyek

Lezárult az alapvető változások, a nagy megrázkódtatások időszaka. Az átalakulás súlyos terheket rótt a társadalomra. Olyan társadalmi, szociális feszültségekkel és konfliktusokkal élünk együtt, amelyek megoldásához nem álltak rendelkezésre a szükséges források. Az elmúlt kormányzati ciklusban a társadalom és a gazdaság egészét érintő alapvető kérdéseket kellett rendezni, a bajok gyökerét megszüntetni.

I.

Vállaltuk a felelősséget

 

A Magyar Szocialista Párt - a Szabad Demokraták Szövetségével együtt - az elmúlt négy év során teljesebbé tette a demokratikus átalakulást és a piacgazdaság intézményeinek kiépülését. Kijavította az előző, konzervatív koalíció politikájának súlyos hibáit. A szocialisták kormányzásának eredményeként immár visszafordíthatatlanná vált az 1989-ben megkezdett rendszerváltás.

Az elindult társadalmi, gazdasági reformok még nem fejeződtek be. A kormányzati ciklus idején nagy változások történtek, számos eredmény született. Tisztában vagyunk azzal, hogy sokan másként élték meg az elmúlt négy évet.

Súlyos gondnak tartjuk a nagy szociális, regionális és esélybeli különbségeket. Az ország ezekkel él együtt. Megoldásuk évtizedek erőfeszítései árán válik lehetővé. Az elmúlt négy évben az elkerülhetetlen intézkedésekhez és a társadalmi, szociális különbségek egyidejű csökkentéséhez hiányoztak a feltételek.

Tudjuk, hogy követtünk el hibákat, voltak tévedéseink. Az állampolgárok jogos kritikáiból tudtunk tanulni, volt erőnk a szükséges korrekciók végrehajtásához.

Felelőtlennek tartjuk azonban politikai ellenfeleink azon bírálatait, amelyek a létező társadalmi feszültségeket kihasználva, irreális igényeket fogalmaznak meg, összemosva a képtelen kívánságokat és a reális lehetőségeket. Ezek a bírálatok ugyanis valódi megoldást nem adnak, csupán hamis illúziókat keltenek.

Társadalmi békét teremtettünk

Az 1994-es választások után az MSZP vezette koalíció alapvető céljának tekintette, hogy társadalmi békét és nyugodt politikai légkört teremtsen az ország előtt álló feladatok megoldásához. Társadalmi párbeszédet hirdetett, fellépett a munkavállalók erősödő kiszolgáltatottsága ellen, erősítette az ellenőrzés mechanizmusait a munka világában, újrateremtette az érdekegyeztetés intézményeit és fórumait. A kormány - ha kellett - vállalta a súlyos vitákat és érdekütközéseket is, de folyamatosan kereste a megegyezést az érdekképviseletekkel, mindenekelőtt a munkavállalók és a munkaadók szervezeteivel.

A Magyar Szocialista Párt, szakítva az előző, konzervatív koalíció megosztó és kirekesztő politikájával, félelemmentes légkört igyekezett teremteni az országban. Olyan légkört, amely megszünteti az előítéleteket, amelyben vallási, nemzetiségi vagy ideológiai hovatartozása miatt nem kell félnie senkinek. A szocialista-liberális koalíció - keresve az együttműködés lehetőségét minden demokratikus erővel - a megosztás, a kirekesztés és a félelemkeltés helyett a társadalmi együttműködés helyreállításának politikáját hirdette, s törekedett annak megvalósítására.

Megalapoztuk a gazdasági növekedést

Az MSZP az ország hosszú távú érdekeit szem előtt tartva - átmeneti népszerűségvesztés árán is - vállalta a gazdaság rendbetételét. 1995-96-ban a kormány - a polgárok áldozathozatalát kérve és a vállalkozói aktivitás kibontakozására támaszkodva - eredményes stabilizációt hajtott végre.

Míg négy éve az ország közel tíz százalékkal több jövedelmet használt fel, mint amennyit megtermelt, addig 1997-re a hiány a felére csökkent. Lényegesen kisebb az ország külső adóssága is. A magyar gazdaság túljutott a piaci átalakulás nagy tömegeket sújtó megrázkódtatásán, a teljesítmény- és az életszínvonal-visszaesésén, leküzdötte a válságot.

Létrejöttek a fenntartható növekedés feltételei. A tulajdonváltással is összefüggésben javult a vállalatok termelékenysége, összességében kedvezőbbé vált a vállalkozások jövedelmi helyzete. A megindult növekedés nyomán 1997-től megkezdődött a keresetek reálértékének emelkedése, stabilizálódott, illetve 1998. elején érzékelhetően nőtt a nyugdíjak reálértéke. Mindez egyre több ember számára teszi nyilvánvalóvá: az erőfeszítések és az áldozatok nem voltak hiábavalók.

A privatizáció és a külföldi tőke magyarországi beáramlása átalakította a tulajdonviszonyokat, elindította a gazdaság szerkezetének megújulását, nemzetközileg versenyképessé tett számos ágazatot, és a világgazdaság fő áramába kapcsolta a magyar gazdaságot. Mindez jelentősen javította országunk külső gazdasági megítélését.

A nemzetközi nagyvállalatok ma már termelésszervező erőként működnek a hazai gazdaságban, így a magyar vállalkozások mind nagyobb mértékben integrálódhatnak a világgazdaságba. Nagyobb súlyt kap a belföldi kis- és középvállalatok tevékenységének kormányzati ösztönzése.

1994 és 1998 között elindult a korábbi konzervatív kormány idején ideológiai megfontolásokból szétvert mezőgazdaság talpraállítása. Megkezdődhet az agrárgazdaság fejlesztése. Fokozatosan megteremtettük annak feltételeit, hogy - a tulajdon fajtájától és a gazdálkodás formájától függetlenül - a nemzetközi piacon versenyképes gazdaságok megszilárduljanak, az önmagukban versenyképtelen törpebirtokok, családi kisgazdaságok - gazdasági érdekeiknek megfelelően - integrálódjanak.

Megváltozott az állam gazdasági szerepvállalásának jellege, formája és mértéke: az állam közvetlen gazdasági szereplőből mindinkább a gazdasági folyamatokat összehangoló-szabályozó intézménnyé válik.

Évtizedes halogatás után a szocialisták vezette kormány kezdett hozzá az államháztartás reformjához. Az állami újraelosztás mértéke az 1994. évi 61 százalékról 47 százalékra csökkent. Az állami kiadások karcsúsítása ma már lehetővé teszi az adó- és járulékterhek fokozatos mérséklését is.

A megkezdett nyugdíjreform - a társadalmi igazságosság és gondoskodás, valamint az egyéni felelősségvállalás elveinek fokozott érvényesítése mellett - finanszírozhatóvá teszi a rendszert. Megfordítja azt a kedvezőtlen folyamatot, amelyben a növekvő mértékű járulékok egyre csökkenő ellátást biztosítottak.

A szociális ellátások rendszerének a rászorultságot jobban figyelembe vevő, a gazdaság teljesítményével arányos átalakítása valósul meg. Az államkincstár létrehozása, a közbeszerzés új rendjének kialakítása és a jogszabályok szükséges módosítása kedvezőbb feltételeket teremtett a közkiadások ellenőrzésére, korlátozására, valamint a feketegazdaság visszaszorítására.

Hazánk alakította ki a térségben a legkorszerűbb és leghatékonyabb környezetvédelmi jogszabályokat. A területfejlesztési törvény megalkotásával megteremtettük a regionális hátrányok megszüntetésének kereteit.

  • Folytattuk a társadalmi reformokat
    •

    Az elmúlt négy évben folytatódott a demokratikus, jogállami intézmények kiépülése. Az intézmények és állampolgárok újfajta, jogegyenlőségen alapuló kapcsolatát fejezi ki az alkotmányos jogok nyilvános számonkérhetőségét garantáló országgyűlési biztosok működése.

    Megkezdődött az igazságszolgáltatás reformja, kialakulóban van a négyszintű bírósági szervezet. Folytatódott a jogrendszer európai harmonizációja. Sokéves alkotmányos mulasztás után megszületett a köz-szolgálati rádiók és televíziók működését szabályozó törvény. A tájékoztatási közintézmények függetlenné váltak a kormánytól.

    A szocialisták következetesen tartották és tartják magukat ahhoz, hogy senkire - sem állampolgárra, sem intézményre - nem kényszeríthetők politikai vagy világnézeti értékek. A kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás - a társadalmi igényektől és szándékainktól is elmaradó - pénzügyi támogatásában érvényesült a politikai, világnézeti semlegesség. Nőtt az intézmények és testületek önállósága, felelőssége.

    Az elmúlt négy év során megteremtettük a feltételeket a tankötelezettségi korhatár tizenhat évről tizennyolc évre történő emeléséhez. Elindítottuk a köz- és felsőoktatás tartalmi és szerkezeti modernizációját. Az állampolgárok számára törvényben garantáltuk az alapvető kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát és lehetőségét.

    A partneri viszony, az egyenjogúság alapján támogattuk a kisebbségi önszerveződéseket, a kisebbségi önkormányzatok érdekérvényesítő tevékenységét. A jövőben is együttműködünk a kisebbségek problémáinak megoldásában, azokat súlyuknak és bonyolultságuknak megfelelően kezeljük.

    Az állami beavatkozás lehetőségét csökkentve új lehetőséget nyit a civil szféra előtt a közhasznú szervezetek működését szabályozó törvény. Az egyházi működés anyagi feltételeinek jogszabályi rendezése pénzügyi területen is biztosítja az állam és az egyházak szétválasztásának folyamatát, valamint az egyházak közszolgálati tevékenységének elismerését.

    Tekintélyt szereztünk hazánknak

    Mindent megtettünk a szomszédos országokhoz fűződő viszonyunk rendezéséért. Kapcsolataink rendezése egyaránt szolgálja a Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek, a hazai kisebbségek érdekeit, valamint a térség stabilitását.

    A fennmaradt problémák és az időnként újjáéledő konfliktusok nem mondanak ellent annak, hogy a tárgyalásoknak és a megállapodások keresésének nincs alternatívája. Ez felel meg hazánk valamennyi állampolgára és a határon túl élő magyarság érdekeinek. Ezt a magatartást méltányolják külföldi partnereink, s ezért is tekintik Magyarországot regionális stabilizáló tényezőnek.

    Az átalakulás megteremtette a fejlett országokhoz való felzárkózás reális esélyét. Megkezdődött a Magyar Köztársaság euro-atlanti csatlakozási folyamata. Évszázadok után először válhat valósággá, hogy Magyarország a történelem nyújtotta esélyt kihasználja.

     

     

    II.

    Készen állunk a folytatásra!

     

     

    Az élet számos területén az állampolgárok joggal és okkal teszik szóvá a kedvező változások lassúságát. A valódi eredményekhez és a tartós sikerekhez arra van szükség, hogy a pozitív folyamatok töretlenül folytatódjanak a következő négy évben is. Ez teremtheti meg a szükséges forrásokat a legsúlyosabb társadalmi feszültségek fokozatos feloldásához, a szélesen értelmezett középrétegek gazdasági és társadalmi helyzetének megerősödéséhez, a politikai, társadalmi és gazdasági stabilitás megszilárdulásához.

    Fenntartható gazdasági növekedést!

    A szocialisták évi 4-5 százalékos, tartós növekedéssel és az infláció fokozatos leszorításával számolnak. Eközben javítják a gazdaság versenyképességét. Az államadósság szintjét - összhangban az Európai Unión belüli normákkal - a nemzeti össztermék 60 százalékos mértékére kívánják csökkenteni, ezzel is enyhítve a jövő generációinak terheit.

    Az európai normákhoz igazított jogszabályok stabilitására törekszenek, hogy azok kiszámítható keretet biztosítsanak a gazdaság működéséhez. Folytatni kívánják a vállalkozások adó- és járulékterheinek mérséklését, elő kívánják segíteni a pénzpiac megerősödését, az innováción alapuló fejlődés kibontakozását. A gazdaság növekedését segíti a beruházásokat - és a megtakarításokat- ösztönző adórendszer. A központi költségvetés nagyobb szerepet vállal a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztésben. A fenntartható gazdasági növekedéshez szükséges az államháztartás reformjának a továbbvitele, ezen belül az önkormányzati gazdálkodás átalakítása.

    Ezek az intézkedések és folyamatok alapozhatják meg az innováció vezérelte gazdasági fejlődés beindulását. Így teremthető meg a szükséges pénzügyi háttér a jövőben meghatározó szerepet játszó kutatási- fejlesztési kapacitások bővítéséhez, a kilencvenes években széthullott innovációs hálózat újjáalakításához.

    Esélyt az egyénnek! Esélyt a jövő generációinak!

    A gyorsan változó gazdaság és társadalom viszonyai között a versenyképesség fenntartása szempontjából meghatározó az új generációk képzettségét, s ezáltal a pályakezdők esélyeit megalapozó oktatási rendszer továbbfejlesztése. Az oktatás megújítása és az ehhez szükséges források bővítése mellett azonban a társadalom egészében is szükség van egy határozott irányú szemléletváltásra, az értékek egyfajta átrendeződésére.

    Olyan oktatási rendszer és intézményhálózat kialakítása a célunk, amely felkészít az egész életen át tartó tanulásra, a megszerzett tudás folyamatos megújítására. Gyermekeink szociális helyzetüktől függetlenül kapjanak esélyt a tehetségüknek és szorgalmuknak megfelelő képzettség megszerzésére.

    A leszakadó és a munkanélküliség által leginkább fenyegetett rétegek társadalmi felzárkóztatását szolgáló programok bevezetésére és megvalósítására csak az élethosszig tartó képzés keretében kerülhet sor. Ehhez a felnőttképzés, a távoktatás és a művelődés olyan új formáinak a meghonosítására van szükség, amelyek a felnőtt generációk munkaerőpiaci esélyeit is bővítik.

    Esélyt az ország minden régiójának!

    A területfejlesztésben az egyoldalú válságkezelő kényszer fokozatosan mérséklődik. A jövő feladata a fejlődésben elmaradott régiók és kistérségek hátrányainak mérséklése a fizikai és humán infrastruktúra fejlesztésével, a hazai és a külföldi tőke beruházásainak ösztönzésével, a gazdasági struktúra átalakításának felgyorsításával és a határokon átnyúló együttműködési programok megvalósításával, a gazdasági térségek (eurorégiók) kialakulásának elősegítésével.

    A térségfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha a gazdaság, a versenyszféra mellett a kulturális, oktatási és egészségügyi ellátás, a helyi közigazgatás korszerűsítése, összehangolt fejlesztése is szerves része lesz a regionális és kistérségi programoknak. Ezek kidolgozásába és megvalósításába a helyi, regionális politikai és közigazgatási erők mellett a mainál hatékonyabban kell bevonni az adott térség gazdasági, oktatási, kutatás-fejlesztési és szakmai köreit is.

    Versenyképes mezőgazdaságot! Életképes falvakat!

    A Nemzeti Agrárprogramban elköteleztük magunkat arra, hogy a nemzeti össztermék 2,5 százalékának megfelelő összegű támogatást kapjon az agrárgazdaság és a kapcsolódó vidékfejlesztés. Ennek keretében arányosan növekedhetnek a közvetlen agrárgazdasági támogatások. Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben megteremtettük a mezőgazdaság és a vidék lakosságmegtartó képességének megőrzését és erősítését szolgáló költségvetési támogatás garanciáit.

    A következő években kell kialakítani azokat a feltételeket, amelyek a versenyképesség javítását szolgálják, különös tekintettel a küszöbön álló Európai Uniós csatlakozásra. Ez magában foglalja a fejlesztéshez szükséges tőkeigény biztosítását, a támogatási rendszer és a piacszabályozás átalakítását, a hatékony földhasználat, üzem - és termelésszerkezet kialakítását, a korszerű termelési eljárások, az agrárinformációs, - informatikai és tanácsadási rendszerek széleskörű elterjedését.

    Ösztönözzük a termelők - tulajdonformától és birtoknagyságtól független - ágazati és térségi szövetkezéseit, integrációit. Szükségesnek tartjuk az agrár-intézményrendszer fejlesztését, humán erőforrásainak megerősítését, az agrártevékenység, a környezethasznosítás és a vidékfejlesztés kölcsönhatásainak erősítését.

     

    Több munkahelyet!

    A foglalkoztatáspolitikában a járulékok és segélyek helyett már 1997-ben előtérbe került a munkahelyteremtés és -megőrzés, a szakképzés, a továbbképzés és az átképzés, a pályakezdők foglalkoztatásának támogatása. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a fiatal generációk munkához jussanak.

    Folytatni és bővíteni kívánjuk a közmunkák szervezését. A kiterjedt fásítással, a csatornák, a vízvédelmi művek felújításával, rendbetételével és más környezetvédelmi feladatok megoldásával környezetünk is rendezettebbé tehető. A közmunkák hasznosíthatók az idősek és rászorultak otthoni ellátásában, az önkormányzatok kulturális és egyéb feladatainak megoldásában is.

    A hagyományos részmunkaidős és bedolgozói munka mellett a távmunkavégzés különböző formáinak széleskörű elterjedését is támogatni kívánjuk. Az új technikai lehetőségek felhasználásával sokan a lakóhely elhagyása, az egyént és a természeti környezetet egyaránt próbára tevő "ingázás" nélkül is esélyt kaphatnak arra, hogy a legkorszerűbb gazdasági társaságok számára teljesítsenek - többnyire jól jövedelmező - megbízásokat. A távoktatási és távmunkavégzési programok már a közel jövőben sok ember számára nyújthatnak érdemi munka- és megélhetési lehetőséget.

  • Biztonságot a munkavállalóknak!
    •

    A gazdaságban lezajlott tulajdonosi és szerkezetváltás a korábbi időszakhoz képest megváltoztatta a viszonyokat a munka világában. Ma tetten érhető a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a szakszervezetek jogainak és működésének korlátozása, a munkáltatói pozícióval való visszaélés, gyakran elmarad a vállalt kötelezettségek teljesítése.

    Biztosítani kívánjuk, hogy a munkavállalók és a munkaadók közötti viták a jog és a törvények alapján rendeződjenek. Garantálni fogjuk a munkavállalók Alkotmányban rögzített szervezkedési jogának érvényesülését a gazdasági szervezet tulajdonformájától függetlenül. Álláspontunk szerint a megállapodások, a szerződések korrekt betartása a szociális partnerek közötti együttműködés alapfeltétele, egyben legfontosabb eszköze és célja.

    Támogatjuk a munkavállalói tulajdonba került vállalkozásokat. Kedvezőbb jogi feltételeket kívánunk teremteni további működésükhöz.

  • Igazságos és méltányos közteherviselést!
    •

    Jogosnak tartjuk azt az igényt, hogy a jövőben a gazdasági környezet kiszámíthatóbbá váljék, stabil legyen a magyar adórendszer és az elvonás mértéke ne rontsa a gazdaság egészséges fejlődését. Szükségesnek tartjuk az adórendszer átfogó átalakítását, s azt követően stabilizálni kívánjuk azt. Az átalakítás lehetséges módja az adókulcsok számának és mértékének csökkentése az adóalap jelentős szélesítése mellett.

    Erősíteni kívánjuk a közteherviselés ellenőrzésének hatékonyságát, meg kívánjuk teremteni a közteherviseléssel kapcsolatos információs rendszerek naprakész működtetését. Olyan rendszer kialakítását tartjuk szükségesnek, amely a tisztességes adófizető állampolgár zaklatása nélkül, a személyiségi jogok tiszteletben tartásával biztosítja a hatékony ellenőrzést.

    Hatékony szociálpolitikát!

    A gazdaság stabilitása és a megindult fejlődés a következő években lehetővé teszi a nyugdíjak, családi pótlékok és más szociális ellátások reálértékének megőrzését illetve növelését, a munkanélküliek, a szegények, a nélkülözők ma még tragikusan nagy számának csökkentését.

    A gazdasági feltételek javulásával, a szociális támogatások célzottabb felhasználásával felerősödhet az egészségesen működő, a családra koncentráló, átfogó szociálpolitika társadalmi hatása. Az aktív, megelőző jellegű, a beavatkozást kiküszöbölő, csupán az előnyös megkülönböztetésnek helyet adó, valamint az eltérő családformákat természetszerűen figyelembe vevő eszközök és intézmények előtérbe helyezését tartjuk szükségesnek.

    Hosszú évek óta először a siker reményében nézhetünk szembe olyan társadalmi feladatokkal mint a fiatalok élet- és pályakezdésének megkönnyítése, beleértve a felsőfokú tanulás esélyegyenlőségének javítását éppúgy, mint a lakásépítés, lakáshoz jutás lehetőségeinek bővülését.

    A következő kormányzati ciklusban ki kell dolgozni egy átfogó lakásgazdálkodási koncepciót, amely megkönnyíti a fiatalok első lakáshoz jutását, a lakásfenntartást, a lakásállomány felújítását és a lakásmobilitást egyaránt.

    A szociálpolitikában is átfogó szemléleti, stratégiai váltásra van szükség. A hangsúlyt az egyéni és közösségi problémák, válságok kezelése mellett mind inkább a megelőzésre, a prevencióra kell helyezni. A megelőző munkában és az ellátásokban a képzés, átképzés, továbbképzés kiterjedt rendszerének kell a meghatározó szerepet játszania.

    Középtávon a halmozottan hátrányos helyzetűek, sérültek, fogyatékosok körében is célszerű olyan rehabilitációs támogatási formákat előnyben részesíteni, melyek lehetővé teszik a kedvezményezettek részmunkaidős foglalkoztatását, minél nagyobb fokú önellátását, beilleszkedését a társadalomba.

    Esélyt kell teremteni a cigányság felemelkedésére, olyan oktatási, foglalkoztatási, lakás- és szociális programok megvalósításával, amelyek hosszabb távon biztosítják minél teljesebb társadalmi integrációjukat. Ehhez legitim képviselőik, elismert vezetőik, szakértőik bevonására is szükség van.

     

     

     

  • Együttműködő önkormányzatokat! Hatékony, szolgáltató közigazgatást!
    •

    A demokratikus jogállam intézményrendszerének egyik alappillérét a helyi önkormányzatok alkotják. A következő években végrehajtjuk az önkormányzati gazdálkodás reformját. Az önkormányzatok önállóságának tiszteletben tartásával megteremtjük a gazdálkodás külső ellenőrzésének hatékony rendszerét.

    Támogatjuk az önkormányzatok társulásait, együttműködésük más formáinak fejlesztését. A helyi önkormányzatoknak fel kell készülniük az Európai Unióhoz történő csatlakozásra és be kell kapcsolódniuk az előkészítés folyamatába.

    A magyar gazdaság hatékonysága, társadalmunk mindennapi élete szempontjából meghatározó a központi és helyi közigazgatás szakszerű, polgárbarát működése.

    A központi közigazgatás egyre inkább a nemzetgazdasági keretekre és a nemzetközi kapcsolatokra koncentrál, miközben a folyamatok irányítása, tervezése, koordinálása, illetve az érdemi problémamegoldás és fejlesztési tevékenység mind egyértelműbben a régiók és kistérségek feladatává válik.

    A közigazgatás korszerűsítése, hatékonyságának növelése elsősorban a közigazgatásban dolgozók felkészültségétől - és ehhez kötődően - anyagi elismertségük javulásától függ.

    Mindez biztosítéka annak is, hogy a jelenlegihez képest gyorsabbá, szakszerűbbé és emberközelibbé váljon az állampolgárok ügyeinek intézése.

    Szilárd közbiztonságot!

    A közbiztonság alakulásával kapcsolatban jogosnak tartjuk a lakosság aggodalmát, türelmetlenségét. Az elmúlt évek kormányzati törekvései és a romló folyamatok megállítására tett erőfeszítések ellenére sem elégedett az MSZP azzal, ami ezen a téren történt.

    Folytatni kell a rendőrség személyi és technikai megerősítését, azt a programot, amelynek nyomán legyen több rendőr a közterületeken és rendőrőrs legyen minden olyan településen, ahol a bűnügyi és köz-biztonsági helyzet megkívánja. Az igazságszolgáltatás folyamatban lévő reformjának, a büntetőeljárás átfogó módosításának egyik célja ugyancsak a hatékonyabb bűnüldözés, az elrettentés, és ennek érdekében az eljárások gyorsítása. Mindezeknek szorosan kapcsolódniuk kell egy széles társadalmi bűnmegelőzési program megvalósításához.

    A jogállam, a demokrácia nem jelentheti a bűnözők szabadságát, csupán azt, hogy a bűnözés ellen is kizárólag törvényes, jogállami eszközökkel lehet fellépni. Azokat viszont alkalmazni kell!

     

     

     

    Tiszta közéletet!

    Az átalakuló gazdaság tömegesen érintette az emberek egzisztenciáját, munkahelyét, jövőjét. Kiéleződött a gazdasági verseny, a piacért, a megrendelésekért folyó harc. Ebben a küzdelemben a gazdasági szereplők nemtelen eszközöket is igénybe vesznek. Szinte önálló ágazattá nőtte ki magát a gazdasági bűnözés, a korrupció, a jogszabályok kijátszása, a privatizációhoz kapcsolódó visszaélés, az állami források szabálytalan felhasználása, a jövedelmek eltitkolása.

    Méltán váltják ki a tisztességes vállalkozók, munkavállalók, adófizető állampolgárok ellenérzését a napjainkban is tetten érhető visszaélések. A közterhek kiszámíthatóvá és vállalható mértékűvé tételével, az ellenőrzési rendszerek megerősítésével, az állami vagyon tömeges privatizációjának lezárásával, az állami fejlesztési és támogatási források átláthatóbb és egyértelműbb szabályozásával, a jogszabályok kijátszásának hatásosabb szankcionálásával, általában a gazdasági bűnözés, a korrupció kockázatának megnövelésével kívánjuk e jelenséget visszaszorítani.

    Egészségesebb Magyarországot! Tisztább környezetet!

    Az egészségügyi ellátás fejlesztésével, az egészséges életmód feltételeinek biztosításával és népszerűsítésével meg kell állítani a magyar társadalom évtizedes, aggasztó egészségügyi és demográfiai tendenciáit. Különösen sürgető a korai és elkerülhető elhalálozások csökkentése, a társadalmi marginalizálódás lefékezése, az ifjúkori kábítószerélvezet megállítása és más életmódbeli devianciák visszaszorítása.

    A szocialisták célja az egészségügyi ellátás minőségi színvonalának fejlesztése, hatékonyabb, megújított érdekeltségi viszonyokkal működő és a megelőzésre koncentráló rendszer létrehozása, illetve működtetése. Az egészségügyi szolgáltatásnál fenn kell tartani a közfinanszírozás dominanciáját.

    A szocialisták a "fejlettebb sport - egészségesebb nemzet" elvét vallják. Ennek szelemében arra törekednek, hogy a testnevelés és a sport mindinkább betölthesse mással nem pótolható társadalmi szerepét.

    A gazdasági növekedéssel együtt csökkenteni kell a környezet terhelését, az egészségre is káros szennyezését. Teljessé kívánjuk tenni a környezetvédelem új jogi szabályozását, biztosítva az előírások betartását, szigorúbban védve természeti értékeinket.

     

    III.

    Együtt a harmadik évezred Európájába!

     

    Az 1998-ban megválasztásra kerülő Országgyűlés és Kormány mandátumának ideje már átnyúlik az új évszázadba, a XXI. századba. Ez nagy kihívás a kormányzati ciklus parlamenti pártjainak. A Magyar Szocialista Párt tisztában van ennek súlyával, felelősségével.

     

    A jövő: a felzárkózás és a csatlakozás!

    Nemzeti programunk célja, hogy Magyarország megkezdje a felzárkózást a fejlett országokhoz, csatlakozzon Európa és a világ sorsát alapvetően befolyásoló politikai és gazdasági szervezetekhez.

    A feladat nagyságát jelzi, hogy ma a magyar gazdaság teljesítménye még csak egyharmada az Európai Unióba tömörült országok átlagának. A felzárkózásra nincs gyorsan ható csodaszer, csak az átgondolt, következetes munka vezet eredményre.

    A szocialisták szakmailag megalapozott modernizációs programja és az annak részét képező gazdasági stratégiai koncepció meghatározza az ország fejlesztésének tíz-tizenöt éves feladatait. E koncepció Magyarország alapvető sajátosságaira és adottságaira épít:

    az ország emberi erőforrásainak hasznosítására, szellemi kapacitásunk kihasználására, a nemzetközi munkaerőpiacon konvertálható tudás és magas szintű munkakultúra kiaknázására;

    az ország természetföldrajzi körülményeire, amelyek mindenekelőtt a korszerű agrárgazdaság fejlesztéséhez kedvezőek;

    Magyarország regionális tranzithelyzetére, amely az infrastrukturális és a szolgáltatási terület fejlesztését alapozza meg.

    Az ország modernizálására irányuló program adja a keretét azoknak a szakmai és ágazati programoknak, amelyek meghatározzák az ezredforduló éveinek konkrét teendőit.

    A siker záloga: az összehangolt és ésszerű fejlesztés!

    A Nemzeti Agrárprogram az ágazat versenyképessé tételének, az új termelési kultúrák meghonosításának, valamint az ésszerű gazdasági kooperációk kialakításának feladatait rögzíti. Az elmaradt illetve leszakadó térségek fejlesztését az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza. Hasonló igénnyel készült el a közlekedés, és a környezetvédelem hosszú távú koncepciója.

    Az ország felzárkóztatására irányuló modernizációs stratégiának fontos része az új generációk képzettségét, s ezáltal pályakezdési esélyeit megalapozó oktatási modernizáció. A jövőben az országnak még nagyobb szüksége lesz a felnövekvő generációk minden egyes tagjára. A bennük rejlő tehetség és képesség kibontakoztatása azonban megköveteli az oktatási rendszerben meglévő esélyegyenlőtlenségek csökkentését.

    Az elmúlt négy év során kidolgozott szakmai programok tárgyszerűen és szakszerűen határozzák meg az ország fejlődésének irányát, feltétel- és eszközrendszerét. Ezen programok megvalósítása valóban biztosítja, hogy a Magyar Köztársaság a jövő század első évtizedére sikeres ország legyen. Olyan ország, amelyet polgárai sajátjuknak éreznek, amelyben jól érzik magukat.

    A Szocialista Párt meggyőződése, hogy az új évezred Európájába magyarságunkat, nemzeti értékeinket őrizve és gyarapítva léphetünk át. Nemzeti kultúránk, történelmi tapasztalataink, polgáraink tehetsége és műveltsége a kontinenst is gazdagítja.

    A szocialisták a művelődés, a kultúra, a tudomány és a művészetek támogatásában olyan stratégiára törekednek, amely biztosítja az állami támogatás politikai és világnézeti semlegességét, tiszteletben tartja a kultúra sokszínűségét, a tájékozódás, az ízlés, a művészet és a tudomány szabadságát.

    A bővülő források most már arra is lehetőséget adnak, hogy több jusson a művelődési esélykülönbségek csökkentésére. Lehetővé válik, hogy az állam, a területi önkormányzatok és a magánszféra megkülönböztetett módon támogassa azokat a szervezeteket, amelyek a tudást, a kultúra értékeit az eddiginél szélesebb körben teszik hozzáférhetővé. Célunk, hogy áttekinthető, világos, a gazdasági környezetbe illeszkedő, kultúrabarát kedvezményrendszer ösztönözze a civil társadalom kulturális törekvéseit, az önművelődést, a továbbképzést, az alkotómunkát és a kultúra közvetítését.

    A nemzettel a nemzetért!

    A Szocialista Párt nemzeti összefogást hirdet a magyar társadalom felemelkedése és az ország sikeres integrációja érdekében. Vallja, hogy a magyar nemzet jövője érdekében minden felelős erőnek össze kell fognia.

    Együtt kell felépítenünk egy olyan országot:

     

    A piaci átalakulások kiteljesedésével párhuzamosan a szociáldemokrácia klasszikus elvei és értékei Magyarországon a polgárok szabadságjogainak érvényesülése, a demokratikus viszonyok erősödése, a szolidaritás kiterjesztése, valamint a gazdasági felzárkózás és az euro-atlanti csatlakozás révén juthatnak érvényre.

    A Magyar Szocialista Párt olyan Magyarország megteremtésére hív fel, amelyben a társadalom minden csoportja, az ország minden polgára biztonságban érezheti magát, és esélyt lát képességeinek hatékony kamatoztatására.

    A Magyar Szocialista Párt történelmi feladatának tekinti, hogy összhangot teremtsen a piacgazdasági teljesítménykényszer és a társadalmi szolidaritás között, hogy esélyegyenlőségre törekedve elősegítse a társadalmi mobilitást. Nem törődhetünk bele, hogy százezrek éljenek nyomorban, nem törődhetünk bele, hogy akár egyetlen gyermek életesélyeit is az határozza meg, hogy hova születik. Akarunk és tudunk is ezen a helyzeten változtatni.

     

    * * *

    Négy éve, 1994-ben higgadt, józan kormányzást vállaltunk. Nem ígértünk, nem ígérhettünk könnyű megoldásokat a felhalmozódott problémákra, csak kiszámítható jövőt. Azt ígértük, hogy a ciklus végére az ország túljut a válságból kivezető út nehezén. Ígéretünket teljesítettük.

    Az MSZP számára önmagával és másokkal szemben is a kormányzóképesség mércéje az, hogy képes-e saját érdekeit az egész nemzet, az egész társadalom érdekeinek alárendelni.

    A Magyar Szocialista Párt az elmúlt négy év során bizonyította, hogy ilyen párt. Politikájában együtt van jelen a társadalmi párbeszédre, a nyitottságra és a megállapodásra irányuló készség. A jövőben is ezen az alapon vállaljuk a kormányzást, s ha szükséges, a kormányzati együttműködést azokkal a pártokkal, amelyek osztják legfőbb értékeinket és céljainkat.

    A Magyar Szocialista Párt következetes, kiszámítható politikával javítja a gazdaság és a társadalom működőképességét, s megteremti a felemelkedés lehetőségét az ország polgárai számára.

    A Magyar Szocialista Párt tudatában van annak, hogy megvalósuló programja és a társadalomban zajló folyamatok valódi haszonélvezői a fiatal generáció tagjai lesznek. Az 1998-ban először voksoló fiataloké a történelmi esély, hogy felelősséget vállalva döntsenek saját jövőjükről is.

    Tehetségében, önmagában bízó, teljesítményére büszke, erkölcsi értékeit megerősítő nemzetként kívánunk a harmadik évezredbe lépni. Eddigi erőfeszítéseink és történelmünk haladó hagyományai erre köteleznek bennünket. Múltunk, jelenünk és együtt építendő jövőnk a biztos alap mindehhez.

     

     

    * * *